A szakszervezet egyik célja, hogy a Tisza-kormány állítsa helyre a kutatóhálózat egységét.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) szerkesztőségünk részére is elküldte álláspontját a kutatóhálózat jövőjéről.
Ebben kifejtették többek között, hogy a kutatóhálózat egységét helyre kell állítani a Magyar Tudományos Akadémia keretei között.
A jelenleg az ELTE-hez tartozó négy kutatóközpontnak és a HUN-REN kutatási hálózat kötelékében maradt 14 központnak és önálló intézetnek minél előbb és egyszerre a Magyar Tudományos Akadémiához kell kerülnie. A HUN-REN Központot meg kell szüntetni.
– írták.
Ezenkívül a következőket szeretnék elérni:
A TDDSZ azt is kiemelte, hogy ezek az alapelvek szorosan kapcsolódnak a TDDSZ és más ágazati szakszervezetekkel közösen készített javaslatcsomaghoz, amelyet hamarosan nyilvánosságra hoznak.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Tisza Párt programjában is fontos szerepet kap a tudománypolitika. Ebbe kiemelik többek között azt is, hogy a kormányzati befolyás és az ideológiai nyomás következtében jelentősen csorbult az MTA önállósága. Az intézményt érintő adminisztratív intézkedések pedig olyan kényszerpályát hoztak létre, amely hosszú távon a fenntartható működést is veszélyeztetheti.
Emellett strukturális problémák is fennállnak: az MTA, az egyetemek és a HUN-REN hálózat között nem egyértelműek a feladat- és felelősségi körök, a minőségbiztosítási és értékelési rendszerek pedig nem egységesek.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az átalakítások miatt a HUN-REN kutatóhálózat működése és uniós pályázati részvétele is veszélybe került. A szervezet élesen bírálta Hankó Balázs minisztert, aki válaszolt a vádakra, és azt állítja: a kutatóhelyek újra pályázhatnak EU-s forrásokra.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
