Több mint 70 oktatási módszerrel indult el az EduMod, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem új pedagógiai tudástára. Az adatbázisban olyan módszerek is helyet kaptak, mint a csoportdinamikát feltérképező „csoport szobra”, az egymás munkájának értékelésére építő akváriummódszer vagy a fordított tanulást támogató tükrözött osztályterem.
Elindult az EduMod, az első magyar felsőoktatás-pedagógiai módszertani tudástár, amelyet a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) fejlesztett. Az online platformon jelenleg több mint 70 oktatási módszer, segédanyag, feladat és értékelési eszköz érhető el, amelyek célja a korszerű, hallgatóközpontú oktatás támogatása.
A BGE közleménye szerint a tudástár nemcsak adatbázisként működik: az oktatók a saját módszereiket és tapasztalataikat is megoszthatják, így egy szakmai közösségi felületként is szolgál.
A gyűjteményben számos olyan módszer található, amelyek eltérnek a hagyományos előadás-központú oktatástól.
Az egyik érdekes módszer a csoport szobra, amely során a csoport egyik tagja a többiekből egy szoborcsoportot alkot. A résztvevőket különböző pozíciókba állítja, ezzel megmutatva, hogyan látja a csoporton belüli kapcsolatokat és szerepeket.
A gyakorlatot közös megbeszélés követi, amely során a résztvevők visszajelzést adhatnak arról, mennyire érzik találónak az elrendezést. A módszer célja a csoportdinamika tudatosítása és a kommunikáció erősítése.
A tudástárban szerepel az úgynevezett akváriummódszer is. Ilyenkor egy kisebb csoport vagy páros egy feladatot old meg vagy vitát folytat, miközben a többiek megfigyelőként vesznek részt a folyamatban.
A hallgatók előre meghatározott szempontok alapján értékelik társaik munkáját, ami fejleszti a figyelemösszpontosítást, a lényegkiemelést és az objektív visszajelzés képességét. A módszer egyik előnye, hogy a hallgatók nemcsak a feladatmegoldásból, hanem egymás munkájának elemzéséből is tanulnak.
A gyűjteményben megtalálható a nemzetközileg is egyre népszerűbb tükrözött osztályterem módszere is. Ennek lényege, hogy a hallgatók még az óra előtt videók vagy más tananyagok segítségével ismerkednek meg az új témával.
A kontaktórák így nem az ismeretátadásról, hanem a közös feldolgozásról, problémamegoldásról és csoportmunkáról szólnak. A módszer támogatja a mélyebb megértést és az aktív részvételt, ugyanakkor nagyobb önállóságot vár el a hallgatóktól.
A BGE által létrehozott tudástár a jövőben tovább bővülhet, hiszen a platform minden érdeklődő számára nyitott, aki szeretné megosztani saját, már kipróbált oktatási módszereit a felsőoktatási közösséggel.
Rövid szünetek beiktatása jó közérzetet biztosít a napi tanuláshoz vagy munkavégzéshez; a legalább néhány másodperces, de legfeljebb tízperces szünetek – egy temesvári tanulmány megállapításai szerint – pozitív hatással lehetnek az emberek közérzetére.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
