Rövid szünetek beiktatása jó közérzetet biztosít a napi tanuláshoz vagy munkavégzéshez; a legalább néhány másodperces, de legfeljebb tízperces szünetek - egy temesvári tanulmány megállapításai szerint - pozitív hatással lehetnek az emberek közérzetére.
Ezek a mikroszünetek, rövid megszakítások csökkenthetik a fáradtságérzetet a mindennapi munkában vagy tanulásban, egyben növelhetik is az energiaszintet - erre a megállapításra jutott a Patricia Albulescu által vezetett kutatócsoport a romániai Temesvári Nyugati Tudományegyetemen. A tudósok tanulmánya a PLOS ONE online folyóiratban jelent meg. A napi, általában fél- vagy egyórás szünet sokak számára a mindennapi élet része, a kutatók szerint több, tízpercesnél rövidebb idejű mikroszünet viszont jó közérzetet biztosít.
A kutatók egy metaanalízis keretében 22, a témában korábban megjelent tanulmányt értékeltek. Eredményeik szerint a mikroszünetek után az emberek energikusabbnak, kevésbé fáradtnak érezték magukat. Arról viszont az elemzés nem hozott egyértelmű eredményeket, hogy az emberek a szünet után produktívabbak-e vagy sem, csak azt állapították meg, hogy a teljesítmény nem csökkent.
Friedhelm Nachreiner pszichológus, a Munka-, Gazdasági és Szervezetpszichológiai Kutatási Társaság elnöke - aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében - azt mondta, "ezek a mikroszünetek valójában nem a regenerálódást szolgálják, hanem a túlzott kifáradás megelőzését".
A tanulmány szerzői maguk is kifejtették, hogy az energiaszint és a fáradtság mellett a jövőben más lelkiállapotokat is elemezni kell, például a szorongást vagy a feszültséget. Azt sem tudták megválaszolni, hogy mikor érdemes mikroszünetet tartani, és annak mennyi az optimális ideje.
A tanulmány szerzői hozzátették azt is, hogy sok munkavállaló úgy érezheti, a szüneteket "kontraproduktív viselkedésnek" tekinthetik, ezért a kutatók arra kérték a vezetőket, hogy a jövőben ösztönözzék alkalmazottaikat mikroszünetek tartására. Ezek egyébként az egyetemi hallgatóknak is segíthetnek abban, hogy feltöltődjenek például az előadásokon vagy akár online tanulás közben - jelezték.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
