Ezek a mikroszünetek, rövid megszakítások csökkenthetik a fáradtságérzetet a mindennapi munkában vagy tanulásban, egyben növelhetik is az energiaszintet - erre a megállapításra jutott a Patricia Albulescu által vezetett kutatócsoport a romániai Temesvári Nyugati Tudományegyetemen. A tudósok tanulmánya a PLOS ONE online folyóiratban jelent meg. A napi, általában fél- vagy egyórás szünet sokak számára a mindennapi élet része, a kutatók szerint több, tízpercesnél rövidebb idejű mikroszünet viszont jó közérzetet biztosít.
A kutatók egy metaanalízis keretében 22, a témában korábban megjelent tanulmányt értékeltek. Eredményeik szerint a mikroszünetek után az emberek energikusabbnak, kevésbé fáradtnak érezték magukat. Arról viszont az elemzés nem hozott egyértelmű eredményeket, hogy az emberek a szünet után produktívabbak-e vagy sem, csak azt állapították meg, hogy a teljesítmény nem csökkent.
Friedhelm Nachreiner pszichológus, a Munka-, Gazdasági és Szervezetpszichológiai Kutatási Társaság elnöke - aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében - azt mondta, "ezek a mikroszünetek valójában nem a regenerálódást szolgálják, hanem a túlzott kifáradás megelőzését".
A tanulmány szerzői maguk is kifejtették, hogy az energiaszint és a fáradtság mellett a jövőben más lelkiállapotokat is elemezni kell, például a szorongást vagy a feszültséget. Azt sem tudták megválaszolni, hogy mikor érdemes mikroszünetet tartani, és annak mennyi az optimális ideje.
A tanulmány szerzői hozzátették azt is, hogy sok munkavállaló úgy érezheti, a szüneteket "kontraproduktív viselkedésnek" tekinthetik, ezért a kutatók arra kérték a vezetőket, hogy a jövőben ösztönözzék alkalmazottaikat mikroszünetek tartására. Ezek egyébként az egyetemi hallgatóknak is segíthetnek abban, hogy feltöltődjenek például az előadásokon vagy akár online tanulás közben - jelezték.
