Rövid szünetek beiktatása jó közérzetet biztosít a napi tanuláshoz vagy munkavégzéshez; a legalább néhány másodperces, de legfeljebb tízperces szünetek - egy temesvári tanulmány megállapításai szerint - pozitív hatással lehetnek az emberek közérzetére.
Ezek a mikroszünetek, rövid megszakítások csökkenthetik a fáradtságérzetet a mindennapi munkában vagy tanulásban, egyben növelhetik is az energiaszintet - erre a megállapításra jutott a Patricia Albulescu által vezetett kutatócsoport a romániai Temesvári Nyugati Tudományegyetemen. A tudósok tanulmánya a PLOS ONE online folyóiratban jelent meg. A napi, általában fél- vagy egyórás szünet sokak számára a mindennapi élet része, a kutatók szerint több, tízpercesnél rövidebb idejű mikroszünet viszont jó közérzetet biztosít.
A kutatók egy metaanalízis keretében 22, a témában korábban megjelent tanulmányt értékeltek. Eredményeik szerint a mikroszünetek után az emberek energikusabbnak, kevésbé fáradtnak érezték magukat. Arról viszont az elemzés nem hozott egyértelmű eredményeket, hogy az emberek a szünet után produktívabbak-e vagy sem, csak azt állapították meg, hogy a teljesítmény nem csökkent.
Friedhelm Nachreiner pszichológus, a Munka-, Gazdasági és Szervezetpszichológiai Kutatási Társaság elnöke - aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében - azt mondta, "ezek a mikroszünetek valójában nem a regenerálódást szolgálják, hanem a túlzott kifáradás megelőzését".
A tanulmány szerzői maguk is kifejtették, hogy az energiaszint és a fáradtság mellett a jövőben más lelkiállapotokat is elemezni kell, például a szorongást vagy a feszültséget. Azt sem tudták megválaszolni, hogy mikor érdemes mikroszünetet tartani, és annak mennyi az optimális ideje.
A tanulmány szerzői hozzátették azt is, hogy sok munkavállaló úgy érezheti, a szüneteket "kontraproduktív viselkedésnek" tekinthetik, ezért a kutatók arra kérték a vezetőket, hogy a jövőben ösztönözzék alkalmazottaikat mikroszünetek tartására. Ezek egyébként az egyetemi hallgatóknak is segíthetnek abban, hogy feltöltődjenek például az előadásokon vagy akár online tanulás közben - jelezték.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
