Egy nagyobb városnyi külföldi diák tanul már magyar egyetemen
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
Augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is. Az intézmény szerint ugyanakkor a működésük nem kerülne veszélybe, csupán a fenntartói forma változna meg.
A pályázatokra általános iskolás, középiskolás és felsőoktatásban tanuló hallgatók is jelentkezhetnek, mutatjuk a részleteket.
Eduline
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Egy lejárt szerződés miatt akár százezernyi hallgató, oktató és egyetemi dolgozó veszítheti el napokon belül hozzáférését a felsőoktatásban használt digitális együttműködési és csoportmunka-eszközökhöz – erről írt közösségi oldalán Tanács Zoltán. Az érintett szoftverek a mindennapi tanulás, oktatás, kutatás és adminisztratív munka alapvető eszközei az egyetemeken.
Letették a Semmelweis Egyetem új, EOK II jelzésű elméleti oktatási tömbjének alapkövét Budapesten, amely a növekvő hallgatói létszám miatt bővíti az orvosképzés infrastruktúráját. Az épület akár 4500 fő befogadására is alkalmas lesz, és korszerű oktatási, közösségi és rendezvényfunkciókat is ellát.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Darázs Lénárd dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett a kutatóközpontok kiválása kapcsán, azonban a szavazást több tényező is hátráltatja. Az MTA szerint pedig a dolgozók jelenleg nem rendelkeznek elég ismerettel ahhoz, hogy felelős döntés születhessen.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A Tisza Párt benyújtotta a 16. Alaptörvény-módosítást, amely jelentősen átalakítaná a kekva-alapítványok működését. A javaslat szerint az állam visszavenné az alapítói jogokat, így a jövőben a kormány dönthetne az alapítványok sorsáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Még nem döntött a kormány azzal kapcsolatban, hogy megszűnjön-e teljesen a kekva-modell az egyetemeknél – mondta Magyar Péter a második kormányülés után sajtótájékoztatón a Népszava kérdésére.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja, amely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem új működési modelljének kockázatait sorolja.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint jelenleg az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a kuratóriumok gyakorlatilag saját maguk dönthetnek a hatáskörükről, és arról is, kik ülnek bennük.
A javaslatcsomag összeállítói szerint az egyetem jelenlegi működése több ponton is sértheti az európai uniós, a magyar és az egyházi jog alapelveit.