A Pázmány Farkasvölgyi úti kollégiumának beruházását is visszavonta a kormány

Erre a beruházásra az előző kormány 12 milliárd forintot különített el.

A kormány hivatalosan is visszavonta a Farkasvölgyi úti kollégium fejlesztéséről szóló határozatot – szúrta ki a hvg. Az érintett épületet és a hozzá tartozó telekrészeket még 2020-ban vette használatba a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Egy évvel később, 2021-ben egy törvényi döntés értelmében az ingatlanok ingyenesen, megosztottan a református és a bencés egyházi tulajdonába kerültek azzal az indoklással, hogy ezzel elősegítik a hitéleti, oktatási és felsőoktatási célok megvalósulását.

Ugyancsak 2021-ben született meg az a kormányhatározat, amely a kollégium fejlesztésének előkészítésére és kivitelezésére 12 milliárd forintot különített el a Beruházási Alap terhére. Bár a forrást papíron kijelölték, a tényleges építkezés és a munkálatok az elmúlt években egyáltalán nem indultak el.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy nem ez az első Pázmányhoz köthető beruházás, melyet leállítottak. A Pázmány új belvárosi campusa az eredeti elképzelések szerint az egyetem a Magyar Rádió korábbi épületeinek helyére költözött volna. A fejlesztéstől többek között azt várták, hogy a korábbi, nehezebben megközelíthető piliscsabai campus után vonzóbb fővárosi környezetet biztosítson az egyetem hallgatóinak.

A projektet azonban kezdettől komoly viták kísérték. A helyiek, civil szervezetek és Józsefváros önkormányzata többek között a bontások, a tervezett beépítés mértéke és az érdemi egyeztetések hiánya miatt tiltakozott. A konfliktus végül jogi útra is terelődött, a Fővárosi Törvényszék pedig egy időre megakasztotta az építkezést.

Végül a campus kivitelezésére kiírt közbeszerzést is eredménytelennek nyilvánították, az új kormány pedig felülvizsgálatot ígért. Szeptember elején hivatalossá vált az is, hogy a Pázmány Campus elveszíti kiemelt beruházási státuszát. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban arról beszélt, hogy a beruházás ebben a formában biztosan nem valósul meg Józsefvárosban.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.