Erre a beruházásra az előző kormány 12 milliárd forintot különített el.
A kormány hivatalosan is visszavonta a Farkasvölgyi úti kollégium fejlesztéséről szóló határozatot – szúrta ki a hvg. Az érintett épületet és a hozzá tartozó telekrészeket még 2020-ban vette használatba a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Egy évvel később, 2021-ben egy törvényi döntés értelmében az ingatlanok ingyenesen, megosztottan a református és a bencés egyházi tulajdonába kerültek azzal az indoklással, hogy ezzel elősegítik a hitéleti, oktatási és felsőoktatási célok megvalósulását.
Ugyancsak 2021-ben született meg az a kormányhatározat, amely a kollégium fejlesztésének előkészítésére és kivitelezésére 12 milliárd forintot különített el a Beruházási Alap terhére. Bár a forrást papíron kijelölték, a tényleges építkezés és a munkálatok az elmúlt években egyáltalán nem indultak el.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy nem ez az első Pázmányhoz köthető beruházás, melyet leállítottak. A Pázmány új belvárosi campusa az eredeti elképzelések szerint az egyetem a Magyar Rádió korábbi épületeinek helyére költözött volna. A fejlesztéstől többek között azt várták, hogy a korábbi, nehezebben megközelíthető piliscsabai campus után vonzóbb fővárosi környezetet biztosítson az egyetem hallgatóinak.
A projektet azonban kezdettől komoly viták kísérték. A helyiek, civil szervezetek és Józsefváros önkormányzata többek között a bontások, a tervezett beépítés mértéke és az érdemi egyeztetések hiánya miatt tiltakozott. A konfliktus végül jogi útra is terelődött, a Fővárosi Törvényszék pedig egy időre megakasztotta az építkezést.
Végül a campus kivitelezésére kiírt közbeszerzést is eredménytelennek nyilvánították, az új kormány pedig felülvizsgálatot ígért. Szeptember elején hivatalossá vált az is, hogy a Pázmány Campus elveszíti kiemelt beruházási státuszát. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban arról beszélt, hogy a beruházás ebben a formában biztosan nem valósul meg Józsefvárosban.
A szeptember elseji Magyar Közlönyben tették közzé, hogy milyen beruházásoktól vonják vissza a kiemelt státuszt, köztük van a Pázmány Campus is, mely ellen az elmúlt években a helyiek, civilek és Józsefváros önkormányzata is tiltakozott.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
