Az SZFE kuratóriumának új elnöke is reagált Cserhalmi György „ejtőernyős” kritikájára

Kovács András Bálint a saját kinevezésének háttere kapcsán elmondta, számára sem világos, milyen folyamat révén választották elnöknek.

Kovács András Bálint filmesztéta, az SZFE kuratóriumának új elnöke a Kossuth Rádió Felkelő című reggeli műsorában volt vendég, ahol Cserhalmi György kritikus hangvételű levelére is reagált.

Mint ismert, Lannert Judit szeptember 1-jétől kinevezte a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) működtető alapítvány testületének új kuratóriumát: Vidnyánszky Attila leköszönt, az új elnök Kovács András Bálint lett. Kovács filmesztéta, egyetemi tanár, Tarr Béla munkásságának kutatója, aki kilencvenes években az egyetem Mozgóképelmélet szakát vezette, 2026 tavaszáig pedig az intézmény megbízott előadója volt.

A hivatalos megbízatás az alapítvány felszámolására, kitisztítására vonatkozik, a társadalmi megbízás pedig az egyetem legitimitásának visszaszerzésére

– mondta el a reggeli műsorban a kuratóriumi elnök.

Felidézte, hogy amikor 2020-ban erőszakos hatalomátvétel zajlott az egyetemen, akkor a tanárok nagy része elment, kirúgták őket, vagy maguktól távoztak. Ennek a következménye, hogy a szenátusban, az oktatói gárdában és a rektorban nem bízik meg sem a közvélemény, sem a diákok.

Beszélt továbbá arról, hogy a kuratóriumnak nincs jogköre lemondatni a szenátust, amit egyébként sem szeretnének megtenni, mert „ezzel megsértenék azt az egyetemi autonómiát, amit védeni akarnak.” Ahogy fogalmazott: olyan egyetemet szeretnének létrehozni ismét, amelyben megbízik a társadalom.

Cserhalmi tiltakozott a kiválasztási folyamat ellen

Korábban Cserhalmi György is aláírta azt a nyílt levelet, amelyben szakmabeliek arra szólították fel Lannert Juditot, hogy az SZFE esetében ne a jelenlegi szenátus javaslatai alapján válassza ki az új kuratórium tagjait. Az aláírók arra hivatkoztak, hogy a 2020-as modellváltás után megszakadt az autonóm egyetemi közösség folytonossága, ezért vitatták a jelenlegi szenátus legitimációját.

A nemzet színésze már a kuratóriumi tagok megválasztása után üzent nyilvánosan Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkárnak, szerinte az SZFE-re lényegében „beejtőernyőztetik” az előző rendszer embereit. Cserhalmi arra utalhatott, hogy az egyetem új kuratóriumába végül olyanok is bekerültek, akiket az egyetem fideszes elfoglalásához, illetve a Vidnyánszky Attilához köthető szenátus jelölt – Dániel Gábor operaénekest, Jeney Zoltánné dr. Tóth Éva egyetemi tanárt és Upor László dramaturgot, egyetemi tanárt.

Kovács is reagált Cserhalmi „ejtőernyőzésére”

Kovács András Bálint a Kossuth Rádió műsorában Cserhalmi kritikája kapcsán a megfogalmazást nehezményezte, szerinte ejtőernyősökről úgy szokás metaforikusan beszélni, hogy valamilyen bukott vagy leváltott politikus egy alacsonyabb szinten kap másik pozíciót ugyanazoktól. Az SZFE szenátusának ajánlása révén a kuratóriumba került tagokról úgy nyilatkozott: nem tűnik úgy, hogy a régi rendszert védenék, és úgy látja, hogy tudnak együtt dolgozni.

Kovács júliusban pályázott a kuratóriumi tagságra, mivel elnökségre nem is volt lehetőség. Elmondta, ő sem tudja, pontosan milyen folyamat révén lett a kuratórium elnöke, a neve ugyanis nem szerepelt a szenátus által ajánlott listán.

A hallgatók már eljuttattak egy levelet az akkreditációs bizottsághoz, amelyben megkérdőjelezték bizonyos oktatók kompetenciáját. Kovács elmondta, támaszkodnak a hallgatók véleményére, az egyetem átvilágításával kapcsolatban kiemelte: a szakmai alkalmasság ellenőrzése is a folyamat szerves része lesz, ahogyan azt is meg fogják vizsgálni, valóban elmaradtak-e kurzusok, és feltárják az egyetemi akkreditáció elhúzódásának okait is.

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.