Egy lejárt szerződés miatt akár százezernyi hallgató, oktató és egyetemi dolgozó veszítheti el napokon belül hozzáférését a felsőoktatásban használt digitális együttműködési és csoportmunka-eszközökhöz – erről írt közösségi oldalán Tanács Zoltán. Az érintett szoftverek a mindennapi tanulás, oktatás, kutatás és adminisztratív munka alapvető eszközei az egyetemeken.
A rendszer jelenleg már a 90 napos türelmi idő alatt működik – és ennek is az utolsó napjaiban járunk
– fogalmazott a tudományos és technológiai miniszter bejegyzésében.
A politikus szerint az a szerződéses konstrukció, amely évek óta kedvezményes hozzáférést biztosított a magyar felsőoktatás szereplőinek különböző kollaborációs és csoportmunka-szoftverekhez, idén februárban lejárt. A rendszer jelenleg egy 90 napos türelmi időszakban működik, amelynek vége hamarosan elérkezik.
A helyzet rendezése érdekében Tanács Zoltán azt írta, felkérte a minisztérium munkatársait, hogy haladéktalanul kezdjenek egyeztetéseket a szolgáltatóval. A cél a türelmi idő meghosszabbítása, a szolgáltatás folytonosságának biztosítása, valamint egy hosszú távú, a piaci áraknál kedvezőbb feltételeket garantáló keretmegállapodás kidolgozása.
A tervek szerint azonban nemcsak a felsőoktatásban szeretnék biztosítani a korszerű digitális megoldások elérhetőségét. A politikus szerint a jövőben a teljes közigazgatásban, valamint több közszolgálati területen – például az egészségügyben, a rendőrségnél vagy az adóhatóságnál – is szükség lenne modern együttműködési platformokra és a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazására. „Ki kell használnunk a korábban megvett, de soha ki nem osztott licenszeket” – tette hozzá a miniszter.
Bejegyzésében a jelenlegi közigazgatási informatikai környezetet is bírálta. Saját példáját említve azt írta, hogy új hivatali laptopján elavult szoftverek futnak, a fájlmegosztás és a közös munkavégzés nehézkes, egy megosztott meghajtó igénylése akár napokig is eltarthat.
Aki ahhoz szokott, hogy korszerű eszközöket használ, másokkal cseveg, megoszt fájlokat és azon közösen dolgozik, annak ez egy rémálom. Azon dolgozunk, hogy ebből néhány hónap alatt felébredjünnk.
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy céljuk olyan informatikai beszerzési és üzemeltetési rendszer kialakítása, amelyben a közvetítő cégek helyett valóban a felhasználók részesülnek az állam által elért árkedvezményekből. Emellett nagyobb szerepet szánnának a nyílt forráskódú, ingyenesen használható szoftvereknek is ott, ahol azok biztonságosan alkalmazhatók.
A miniszter szerint a szükséges változtatásokat szabályos és átlátható módon kell végrehajtani, hogy elkerülhetők legyenek az informatikai beszerzéseket korábban övező viták és botrányok.
Az Oktatási Hivatal legfrissebb adatai szerint az óvodákban és iskolákban használt számítógépek jelentős része elavult: közel fele négy évnél is idősebb, miközben a kormány 2026 végéig minden intézményben bevezetné a mesterséges intelligencia oktatását.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
