Az Oktatási Hivatal legfrissebb adatai szerint az óvodákban és iskolákban használt számítógépek jelentős része elavult: közel fele négy évnél is idősebb, miközben a kormány 2026 végéig minden intézményben bevezetné a mesterséges intelligencia oktatását.
A Népszava által ismertetett adatok szerint az intézményekben jelenleg 467 017 számítógép működik, ám ezek jelentős része már régi és lassú:
a legmodernebb, egy évesnél fiatalabb eszközből pedig mindössze 72 766 darab (15,6%) áll rendelkezésre.
A statisztikák alapján tehát a géppark 45,3 százaléka négy évnél idősebb, ami már egy céges környezetben lecserélnének, a 3-4 évnél idősebb gépeknél már érezhető a teljesítménycsökkenés, ha a naprakész, legújabb szoftvereket szeretnék futtatni az eszközökön.
Idén már használt eszközöket kaptak a diákok
Ahogy mi is megírtuk, az elmúlt évekkel ellentétben - mikor új eszközöket kaptak a diákok - idén már az előző tanév végén, a végzősök által leadott használt eszközöket osztják ki nekik.Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke korábban úgy fogalmazott a Népszavának, hogy, "ha a kormány komolyan gondolja, hogy minden iskolában bevezetik a mesterséges intelligencia oktatását, szükség lesz a régi számítógépek cseréjére.”
Ingyenes laptop igénylése lépésről lépésre
Az okoseszközök száma megugrott, de az informatikatanárok száma csökkentAz OH adataiból az is kiderül, hogy az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a tanításban-tanulásban használt infokommunikációs eszközök (mint például az okostelefonok, tabletek) száma:
A pedagógusok körében is nőtt az IKT-használat: az OH adatai szerint 61 818 tanár óráinak legalább 40 százalékában használ digitális eszközöket.
Ugyanakkor az informatikatanárok száma hosszú távon csökkent. 2018-ban még 59 370-en voltak informatikai képesítéssel, jelenleg viszont csak 53 321 fő.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
