Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Arról, hogy több ezer új kollégiumi férőhely és bérlakás épülhet Magyarországon a következő években a most felszabaduló uniós források segítségével – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteki sajtótájékoztatóján.
A miniszter arról beszélt, hogy a Brüsszellel kötött megállapodásnak köszönhetően Magyarország összesen 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forráshoz férhet hozzá. Ennek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák, több milliárd euró értékben.
A lakhatási válság enyhítésére fordíthatunk jelentős forrásokat több milliárd euró értékben piaci tőke bevonásával, új bérlakások és kollégiumi férőhelyek építésével
– fogalmazott Vitézy korábbi bejegyzésében.
A tárcavezető szerint a program célja, hogy a következő években sok ezer új bérlakás és kollégiumi férőhely jöjjön létre, elsősorban azokban a városokban, ahol a legnagyobb a lakhatási nyomás és jelentős az egyetemi hallgatói létszám. A beruházásokért a Közlekedési és Beruházási Minisztérium felel majd.
A részletek kidolgozása még zajlik, de Vitézy korábbi nyilatkozatai alapján Budapest, Debrecen és Győr biztosan a célterületek között lehet, emellett más egyetemi és ipari központokban is vizsgálják a fejlesztések lehetőségét.
A miniszter kedden arról is beszélt, hogy a kollégiumi férőhelyek bővítése és a bérlakásépítés közös program része lehet. Az elképzelések szerint az állami források mellé magántőkét is bevonnának, így az uniós támogatások többszörösét mozgathatnák meg a lakásépítések során.
A bejelentés azért is lehet fontos a felsőoktatásban tanulók számára, mert a kollégiumi férőhelyhiány évek óta az egyik legsúlyosabb lakhatási probléma az egyetemeken. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint jelenleg mintegy 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut országosan, vagyis az egyetemisták többsége eleve kiszorul a kollégiumi rendszerből.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium korábbi adatai szerint ráadásul közel 70 ezerrel több hallgató jelentkezne kollégiumba, mint ahány férőhely jelenleg rendelkezésre áll.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy számos kollégium műszaki állapota sem felel meg a mai elvárásoknak. Az Eduline-on az elmúlt években több olyan intézményről is beszámoltunk, ahol penészes vizesblokkok, málló vakolat, elavult infrastruktúra vagy éppen biztonsági problémák nehezítették a hallgatók mindennapjait. Több egyetemen felújítások miatt csökkent a férőhelyek száma, máshol pedig éppen a korszerűsítések következtében alakították át a korábbi három- és négyágyas szobákat kétágyassá, ami javította ugyan a lakhatási körülményeket, de tovább csökkentette a befogadóképességet.
A HÖOK szerint ezért az új férőhelyek építése mellett legalább ilyen fontos lenne a meglévő kollégiumok korszerűsítése is. Az Eduline-nak korábban úgy nyilatkoztak, hogy önmagában az új kollégiumok építése nem oldja meg a problémát, ha közben a jelenlegi épületek állapota tovább romlik.
Hetedik éve visszatérő ígéret a budapesti Diákváros megépítése, miközben a kollégiumi férőhelyek iránti igény folyamatosan nő. A kormány jelenlegi kommunikációja szerint „már nem Fudan Egyetem, hanem Diákváros-fókusz van”, de mégis eltelt úgy egy kormányzati ciklus, hogy a kivitelezés nem indult el.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.
