Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Arról, hogy több ezer új kollégiumi férőhely és bérlakás épülhet Magyarországon a következő években a most felszabaduló uniós források segítségével – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteki sajtótájékoztatóján.
A miniszter arról beszélt, hogy a Brüsszellel kötött megállapodásnak köszönhetően Magyarország összesen 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forráshoz férhet hozzá. Ennek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák, több milliárd euró értékben.
A lakhatási válság enyhítésére fordíthatunk jelentős forrásokat több milliárd euró értékben piaci tőke bevonásával, új bérlakások és kollégiumi férőhelyek építésével
– fogalmazott Vitézy korábbi bejegyzésében.
A tárcavezető szerint a program célja, hogy a következő években sok ezer új bérlakás és kollégiumi férőhely jöjjön létre, elsősorban azokban a városokban, ahol a legnagyobb a lakhatási nyomás és jelentős az egyetemi hallgatói létszám. A beruházásokért a Közlekedési és Beruházási Minisztérium felel majd.
A részletek kidolgozása még zajlik, de Vitézy korábbi nyilatkozatai alapján Budapest, Debrecen és Győr biztosan a célterületek között lehet, emellett más egyetemi és ipari központokban is vizsgálják a fejlesztések lehetőségét.
A miniszter kedden arról is beszélt, hogy a kollégiumi férőhelyek bővítése és a bérlakásépítés közös program része lehet. Az elképzelések szerint az állami források mellé magántőkét is bevonnának, így az uniós támogatások többszörösét mozgathatnák meg a lakásépítések során.
A bejelentés azért is lehet fontos a felsőoktatásban tanulók számára, mert a kollégiumi férőhelyhiány évek óta az egyik legsúlyosabb lakhatási probléma az egyetemeken. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint jelenleg mintegy 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut országosan, vagyis az egyetemisták többsége eleve kiszorul a kollégiumi rendszerből.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium korábbi adatai szerint ráadásul közel 70 ezerrel több hallgató jelentkezne kollégiumba, mint ahány férőhely jelenleg rendelkezésre áll.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy számos kollégium műszaki állapota sem felel meg a mai elvárásoknak. Az Eduline-on az elmúlt években több olyan intézményről is beszámoltunk, ahol penészes vizesblokkok, málló vakolat, elavult infrastruktúra vagy éppen biztonsági problémák nehezítették a hallgatók mindennapjait. Több egyetemen felújítások miatt csökkent a férőhelyek száma, máshol pedig éppen a korszerűsítések következtében alakították át a korábbi három- és négyágyas szobákat kétágyassá, ami javította ugyan a lakhatási körülményeket, de tovább csökkentette a befogadóképességet.
A HÖOK szerint ezért az új férőhelyek építése mellett legalább ilyen fontos lenne a meglévő kollégiumok korszerűsítése is. Az Eduline-nak korábban úgy nyilatkoztak, hogy önmagában az új kollégiumok építése nem oldja meg a problémát, ha közben a jelenlegi épületek állapota tovább romlik.
Hetedik éve visszatérő ígéret a budapesti Diákváros megépítése, miközben a kollégiumi férőhelyek iránti igény folyamatosan nő. A kormány jelenlegi kommunikációja szerint „már nem Fudan Egyetem, hanem Diákváros-fókusz van”, de mégis eltelt úgy egy kormányzati ciklus, hogy a kivitelezés nem indult el.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
