Míg a a felsőoktatásba felvett hallgatók száma évről évre emelkedik, a kollégiumi férőhelyek száma tovább csökken.
A hazai felsőoktatás egyik legsúlyosabb problémájává vált a hallgatók lakhatása. Az egyetemisták minden évben komoly túljelentkezéssel szembesülnek a kollégiumokban, a helyzet pedig évről évre romlik - derül ki a a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményéből.
Míg a kollégiumi díjak nagyjából változatlanok maradtak – immár 15 éve 10 és 20 ezer forint között mozognak –, addig az albérletárak drasztikus emelkedésen mentek keresztül. Egyes nagyvárosokban az elmúlt öt évben akár 120 százalékkal is nőttek a bérleti díjak, Budapesten pedig már szinte lehetetlen havi 200 ezer forint alatt elfogadható lakást találni.
60 évig kellene spórolnia egy mai 25 évesnek ahhoz, hogy önerőből lakást tudjon venni
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a felsőoktatásba felvett hallgatók száma is meredeken nő. Míg 2020-ban mindössze 61 ezer fiatalt vettek fel, 2023-ra ez a szám meghaladta a 106 ezret, és a 2024-es adatok is hasonlóan magas létszámot mutatnak. Ezzel szemben a kollégiumi férőhelyek száma nemhogy nem emelkedett, hanem még csökkent az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy számos kollégiumi épületben a korábbi többágyas szobákat kétfős helyiségekké alakították, ami ugyan kényelmesebb környezetet teremt, de jelentősen visszaveti a befogadóképességet.
Az ügy fontosságát jelzi, hogy a HÖOK is kiemelten foglalkozik a témával. Az általuk indított „Egyetem ilyen:” országos fórumsorozat eddigi négy állomásán mindenhol a lakhatás került a legsúlyosabb problémák közé. Áprilisban az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem hallgatói oszthatják meg személyes tapasztalataikat és javaslataikat. A fórumsorozat célja, hogy közvetlenül a hallgatóktól gyűjtse össze a felsőoktatás aktuális kihívásait, és ezek alapján egy országos problématérképet készítsen, amely alapot adhat a megoldási javaslatok kidolgozásához.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
