Iskolabezárások, petíciók, világrangsorok és újabb hét a blokád mögött - ez történt a héten

Bár a héten a legtöbb helyen őszi szünet volt, az élet nem állt meg, rengeteg minden történt az oktatási területen. Megjelentek a Times Higher Education tematikus rangsorai, megkapták az ösztöndíjukat a szakképzésben tanulók, újabb országokban zártak be az iskolák, itthon is petíciót indítottak az iskolák bezárásáért, és tovább folytatódott az SZFE-ügy. Olvassátok el a hét legfontosabb híreit.

  • Eduline

Az őszi szünet ellenére is zajlanak az események az SZFE-n

Hétfőn beszámoltunk róla, hogy november 1-jéig meghosszabbították az őszi szünetet a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE). Szarka Gábor kancellár később elmondta, erre azért volt szükség, mert a hallgatók nem engedték be az épületbe a karbantartókat és a fertőtlenítést végzőket sem. Az Inforádiónak adott interjúban arra is kitért, szerint az egyetemfoglaló diákok lelkesedése fogy, egyre nehezebben tartják fenn a blokádot. Ennek ellenére a héten az SZFE tüntető hallgatói az arcukat is felvállalták - itt nézhetitek meg, pontosan kik állnak a blokád mögött -, illettve arról is írtunk, hogy az oktatók sem adják fel, folytatják a sztrájkot és másdofokra viszik az ügyüket.

Kedd délelőtt az Európai Parlament meghallgatást tartott az SZFE ügyében. Az eszmecserén részt vett Vidnyánszky Attila, a kuratórium új elnöke, György László, Upor László volt megbízott rektor és Milovits Hanna, az intézmény egyik hallgatója. A beszélgetésről itt számoltunk be részletesen. Arról pedig, hogy az őszi szünet után miért és meddig függesztette fel a kuratórium az oktatást, itt írtunk korábban.

Az elmúlt napokban a Színművészetisekkel szolidaritók listája is bővült: a Corvinusosok és az ELTE-sek is petíciót indítottak. Mindkét intézmény annak ellenére tett így, hogy a vezetőség ezt ellenezte.

Taroltak a magyar egyetemek a THE tematikus rangsoraiban

A héten megjelentek a Times Higher Education (THE) tudományterületek szerinti részrangsorai. A szakterületi rangsorok összeállításában hasonló módszereket alkalmaznak, mint az egyetemi világranglista esetében. A rangsor összeállítói nézik például a tanárok és diákok arányát, a külföldi hallgatókat és a férfi-női arányokat is.

Az élettudományi rangsorban hat magyar egyetem is szerepel. Azt, hogy a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem milyen helyen végzett, itt nézhetitek meg. A társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listára öt magyar egyetem - a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem - került fel, a pontos helyezéseket itt találjátok.

A legjobb orvosi-, mérnöki-, és fizikai képzést indító magyar egyetemeket itt nézhetitek meg. De az informatikai rangsorban, a gazdasági és üzleti rangsorban, illetve a bölcsészettudományi képzések listáján is szépen szerepeltek a magyar egyetemek - ezekről itt olvashattok részletesebben.

2024-ben jön az új érettségi követelményrendszer

Mivel az új Nemzeti alaptanterv nem csak új tankönyveket, hanem hamarosan új érettségi követelményeket is hoz magával, a most kilencedikes diákoknak 2024-ben már az új rendszer szerint kell majd vizsgázniuk. Azt, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, itt nézhetitek meg.

Megkapták az ösztöndíjukat a szakképzésben tanulók

Szerdán és csütörtökön megérkeztek az általános ösztöndíj-utalások a szakképzésbe járó, elsőéves fiatalok számláira - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Schanda Tamás hangsúlyozta, hogy a technikumban tanulók 8050 forintot, a szakképző iskolákban tanulók pedig 16 100 forintot kapnak havonta, amíg ágazati alapoktatásban vesznek részt. A két iskolatípusba járó diákok ösztöndíja között azért van különbség, mert a technikumban ez a fajta képzés két évig, a szakképző intézményben egy évig tart.

Újabb országokban zárták be az iskolákat

A hét elején írtunk róla, hogy a bulgáriai oktatási minisztérium bejelentette: a legfertőzöttebb térségekben - például Szófiában - az iskolaigazgatók dönthetnek arról, hogy átállnak-e digitális tanrendre, ha a fertőzésszám vagy karanténkötelezettség miatt túl sok lesz a hiányzó. Néhány nappal később az országban úgy döntöttek, hogy a felsőoktatási intézményeket is bezárják.

Szlovéniában hétfőtől a legtöbb iskolában távoktatásra állnak át, Franciaországban pedig az egyetemeken döntöttek az online oktatás bevezetéséről. Arról is beszámoltunk, hogy (a pénteki adatok szerint) összesen 3605 romániai tanintézetben alkalmazzák a piros forgatókönyvet, azaz ennyi iskolában zajlik kizárólag online az oktatás. De Angliában is egyre kevesebb a diák az iskolákban - erről itt írtunk bővebben.

Mindeközben itthon

Annak ellenére, hogy az érdekképviseletek már korábban kérték, a kormány továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni azon intézmények listáját, ahol megjelent a koronavírus. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez nemcsak az átláthatóságot és a védekezést nehezíti, de a szülőket, oktatásban dolgozókat is nehéz helyzetbe hozza. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) úgy gondolja, hogy a tanárok tesztelése és a hibrid oktatás lenne a megoldás. Az iskolabezárásokkal kapcsolatban a tanárok pénteken petíciót is indítottak.

Az országban egyébként már annyi a koronavírusos eset, hogy az egyetemistákat is kirendelték a tesztelésekhez - erről itt írtunk. Miután bejelentették, hogy hamarosan még 200 mintavételi egységet állítanak be országszerte, a mozgósított hallgatók is megszólaltak: szerintük ennek az egésznek van egy "katonai behívó jellege".

Újabb formája a védekezésnek: Béres Cseppet kapnak a tanárok

Csaknem 82 ezer üveg Béres Cseppet adományoztak a Klebelsberg Központhoz tartozó általános és középiskolákban tanítóknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?