Egyre több ország dönt az iskolák bezárása mellett

Szlovéniában hétfőtől a legtöbb iskolában távoktatásra állnak át, Franciaországban pedig az egyetemeken döntöttek az online oktatás bevezetéséről.

  • Eduline/MTI

Miután egyre több fertőzöttet azonosítanak, Szlovéniában szombattól egy hétre bezártak a nem alapvető fontosságú cikkeket forgalmazó boltok, a vendéglátóhelyek és néhány kivétellel pedig az óvodák és a diákotthonok is.

Az országban múlt keddtől éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, hétfőtől pedig az oktatási intézmények - az elemi iskolák alsó tagozatos osztályai kivitelével - digitális oktatásra álltak át.

Franciaorzágban is szigorú korlátozásokat vezetnek be. Lakhelyelhagyási tilalom vonatkozik mindenkire, bezárnak a nem létszükségletet kielégítő üzletet és szolgáltató egységek, az egyetemi oktatás online folytatódik, de a bölcsődék, az óvodák, az iskolák és a gimnáziumok nyitva maradnak - jelentette be Emmanuel Macron tegnap. A korlátozások legalább december 1-ig maradnak érvényben.

Bulgáriában is bezárják az egyetemeket, a legfrissebb tájékoztatás szerint a főiskolák és egyetemek október 29-étől legalább két hétre távoktatásra állnak át. Angliában pedig egyre kevesebben járnak be az iskolákba - a brit kormány adatai szerint az általános és középiskolákba járó tanulók aránya a múlt héten 86%-ra csökkent az előző heti 89%-ról.

Bulgáriában bezárják a felsőoktatási intézményeket

A bezárásnak itt is a koronavírus az oka.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.