Az ELTE vezetése nem akarta, mégis már több száz aláírónál tart az oktatók petíciója az SZFE mellett

A Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) támogató dokumentumot már több mint négyszázan írták alá.

  • Eduline

Már 400 fölötti aláírónál tart az a petíció, amelyet annak ellenére indított el az ELTE néhány oktatója, hogy az egyetem vezetése kifejezetten kérte, hogy az ELTE nevében ne álljanak ki az SZFE és az egyetemi szabadság mellett - szúrta ki a 24.hu. Az ELTE oktatóinak alulról jövő kezdeményezése annak ellenére talált támogatókat, hogy a petíció híre semmilyen hivatalos fórumon nem jelent meg, csak oktatóról-oktatóra terjed, informális kapcsolatokon keresztül.

Mi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárai, kutatói, dolgozói és egyetemi polgárai, támogatjuk a Színház- és Filmművészeti Egyetem polgárait az SZFE önrendelkezésének visszaállításáért folyó küzdelmükben.

Mindennél fontosabbnak tartjuk az egyetemi oktatás és kutatás, valamint a művészet szabadságát, képző intézményeinek szabad működését, a felsőoktatás autonómiáját. Elítélünk minden olyan hatalmi fellépést, amely a jogszabályok önkényes átírásán, erőszakos érvényesítésén és a párbeszédet, együttműködést negligáló magatartáson alapszik.

Olyan országban szeretnénk élni, amelyben a szólásszabadság és a társadalmi szolidaritás elve maradéktalanul érvényesül, azt félelem nélkül lehet gyakorolni - olvasható a petícióban.

Vidnyánszky metaforának tartja, hogy nem lehetett őt hallani az Európai Parlament ülésén

Kedd délelőtt az Európai Parlament meghallgatást tartott a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) átalakításáról. Az eszmecserén részt vett Vidnyánszky Attila, a kuratórium új elnöke, György László, Upor László volt megbízott rektor és Milovitz Hanna, az intézmény egyik hallgatója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.