Az ELTE vezetése nem akarta, mégis már több száz aláírónál tart az oktatók petíciója az SZFE mellett

A Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) támogató dokumentumot már több mint négyszázan írták alá.

  • Eduline

Már 400 fölötti aláírónál tart az a petíció, amelyet annak ellenére indított el az ELTE néhány oktatója, hogy az egyetem vezetése kifejezetten kérte, hogy az ELTE nevében ne álljanak ki az SZFE és az egyetemi szabadság mellett - szúrta ki a 24.hu. Az ELTE oktatóinak alulról jövő kezdeményezése annak ellenére talált támogatókat, hogy a petíció híre semmilyen hivatalos fórumon nem jelent meg, csak oktatóról-oktatóra terjed, informális kapcsolatokon keresztül.

Mi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárai, kutatói, dolgozói és egyetemi polgárai, támogatjuk a Színház- és Filmművészeti Egyetem polgárait az SZFE önrendelkezésének visszaállításáért folyó küzdelmükben.

Mindennél fontosabbnak tartjuk az egyetemi oktatás és kutatás, valamint a művészet szabadságát, képző intézményeinek szabad működését, a felsőoktatás autonómiáját. Elítélünk minden olyan hatalmi fellépést, amely a jogszabályok önkényes átírásán, erőszakos érvényesítésén és a párbeszédet, együttműködést negligáló magatartáson alapszik.

Olyan országban szeretnénk élni, amelyben a szólásszabadság és a társadalmi szolidaritás elve maradéktalanul érvényesül, azt félelem nélkül lehet gyakorolni - olvasható a petícióban.

Vidnyánszky metaforának tartja, hogy nem lehetett őt hallani az Európai Parlament ülésén

Kedd délelőtt az Európai Parlament meghallgatást tartott a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) átalakításáról. Az eszmecserén részt vett Vidnyánszky Attila, a kuratórium új elnöke, György László, Upor László volt megbízott rektor és Milovitz Hanna, az intézmény egyik hallgatója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.