A bizottság elnöke szerint az ügy azért fontos, mert az alapítványi átszervezés megsérti az oktatás szabadságát, ami fontos alapjog, ezért az Európai Parlament meghallgatására két-két embert hívtak meg a két oldalról - számolt be róla a 24.hu. Mint hangsúlyozták, a beszélgetés a parlament kulturális bizottságában zajlott, eszmecsere néven, hiszen hivatalosan semmilyen döntést nem hoznak az ügyben, azon kívül, hogy európai szinten is szóba kerül az ügy.

György László elmondta, szerinte fontos, hogy szakmai vitát folytassanak, és a kérdéseket a magyar felsőoktatás megújításának keretében értelmezzék. Szerinte sikeres külföldi modellek alapján szerették volna az egyetemeket közelebb vinni a szakmákhoz, és az egyetem autonómiáját az alkotmány garantálja. György László arra is kitért, hogy nyolcből hét egyetemnél sikeresen lezajlott a modellváltás, egyedül a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügyében akadtak gondok. Szerinte 12 alkalommal találkozott a kormány és az egyetem vezetése.

Elmondása szerint a világ top 10 filmművészeti egyeteme mind magánkézben van, a legtöbb Oscart pedig azok nyerik, akik magánképzésen tanulnak. Majd arra is kitért, hogy jövőre az eddigi összeg kétszeresét, 3 milliárd forintot terveznek be az intézmény működtetésére.

Upor László szerint a magánosításban is van egy kis csavar, mert az átalakított egyetemek közpénzt kapnak, de ellenőrzés nélkül, az autonómia pedig a kuratóriumokra száll az egyetemek helyett. A kuratóriumot pedig a minisztériumok nevezik ki, és így megvan az esély, hogy beleavatkozik az egyetem életébe. Az SZFE esetében szerinte megtörtént a beavatkozás: a szenátus jogait elvették a kinevezések kapcsán, amivel az önrendelkezéstől fosztották meg az egyetemet.

A volt rektor elmondta, hogy az egyetem nem fogja feladni a küzdelmet. Az új vezetés múlt heti viselkedését - internet lekapcsoltatása és osztálytermek bezáratása - pedig arrogáns viselkedésnek tartja. Ezt követően Vidnyánszky Attila beszélhetett volna, de nem lehetett őt hallgatni, így néhány perc múlva Milovits Hannának, az egyetem egyik hallgatójának adták át a szót. 

A lány elmondta, régóta tudatában voltak az egyetem-átalakítási szándéknak, amellyel kapcsolatban innovációt és nemzetközi kapcsolatokat ígértek nekik, de valójában nagyon méltatlan volt az egész eljárás, ahogy azt levezényelték, hiszen senkivel sem tárgyaltak. Szerinte a blokádot kénytelenek fenntartani, és időközben minden épületet lezártak előlük, beleértve a kollégiumot is, valamint azt a termet, ahol a demokratikus diákönkormányzat ülésezett. Milovits Hannának az a véleménye, hogy ezek látszólag adnak támogatást és autonómiát, valójában a kormány alá besorolást jelentik.

Hanna után ismét Vidnyányszky kapta meg a szót, akinek megint nem volt jó a mikrofonja, így nem lehetett hallani, majd nagyjából negyedóra múlva végre sikerült őt bekapcsolni a beszélgetésbe. A kuratórium elnöke szerint az, hogy nem sikerült őt elsőre meghallgatni, metaforája annak, hogy nincs kommunikáció az egyetemmel sem. Elmondta: a magyar színházi világ sokszínű, szerinte nem jó, hogy ennyire zárt az egyetem világa, és nem szolgálja ki a színházakat.

Szerinte az egyetemnek mindig problémája volt a fenntartóval való kommunikáció, aminek példája az a borzasztó infrastruktúra, amivel most is működik. Elmondta, korábban jelezték, hogy az a munka, ami jelenleg zajlik az egyetemen, tovább folytatódhat, senkit sem rúgnak ki, csak azt szeretnék, ha színesebb lenne az intézmény. Vidnyánszky a tüntetésekkel kapcsolatban is szólt néhány szót. Szerinte az ezeken résztvevő diákok már korábban kiképzést kaptak ismert politikusoktól.