Csaknem 82 ezer üveg Béres Cseppet adományoztak a Klebelsberg Központhoz tartozó általános és középiskolákban tanítóknak.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára kijelentette: az elmúlt két hónap alapján látszik, hogy "a nyári felkészülés eredményeként helyenként fordulnak elő koronavírusos esetek."
A háromezer óvoda és hasonló számú iskola alkotta állami közoktatási intézményrendszernek ez eddig – egy adott időpontban – mindössze 1-6 százalékát érintette szerinte.
Az államtitkár közölte: az őszi szünetben minden rendelkezésre álló módon igyekeznek felkészülni a járvány további terjedésének megelőzésére, illetve a pandémia féken tartására. Kiemelte, hogy ebben nagy segítséget jelent a vállalati felajánlás - a Béres Gyógyszergyár Zrt. adományozta ugyanis a 82 ezer üveget a központnak.
A 81 720 üveg Béres Cseppet a Klebelsberg Központon keresztül ajándékozzák az állami közoktatási intézmények tanárainak. A mintegy 138 millió forint értékű adomány egyszerre a tanítók, tanárok elismerése, megbecsülése és segítségnyújtás is, hiszen ők az egyik legfelelősségteljesebb hivatást gyakorolva ebben a nehéz helyzetben is nap mint nap "a frontvonalban harcolnak" – közölte Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke.
A helyzet azonban mégsem biztos, hogy olyan rózsás, mint ahogy az államtitkár értékeli. Arról ugyanis még mindig - a szakszervezetek kérése ellenére - nincsenek pontos adatok, hogy egyes iskolákban hányan fertőződtek meg eddig. E mellett a Pedagógusok Szakszervezetének korábbi közlése szerint eddig négy tanár hunyt el koronavírus miatt.
Egyre több ország dönt az iskolák bezárása mellett
Szlovéniában hétfőtől a legtöbb iskolában távoktatásra állnak át, Franciaországban pedig az egyetemeken döntöttek az online oktatás bevezetéséről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
