Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Öt magyar egyetem is felkerült a Times Higher Education (THE) társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listájára. A legjobb eredményt a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem érte el.
A Times Higher Education (THE) 2021-es társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listájára 791 felsőoktatási intézmény került fel. Ezt a rangsort szintén az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét. A társadalomtudományi listát az egyetemek kommunikáció- és médiatudomány, politológia, nemzetközi tanumányok, szociológia és földrajz oktatása alapján készítették el.
A magyar egyetemek közül a legjobb helyen a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem végzett - mindkét intézmény a 401-500. helyet zsebelte be. Dobogós lett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is az 501-600. helyével. Továbbá felkerült a listára az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is, ők a 601+. kategóriában végeztek.
A listát a Massachusetts Institute of Technology vezeti, második az Oxford, harmadik pedig Stanford lett. Az első tízben szerepel továbbá a Harvard, a University of California, a Cambridge, a Princeton, a London School of Economics and Political Science, a University of Michigan-Ann Arbor és a Yale.
Az élettudományi képzéseket rangsoroló listát itt nézhetitek meg:
Friss világrangsor: hat magyar egyetem élettudományi képzései a legjobbak között
A Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem is bekerült a Times Higher Education (THE) élettudományi képzéseket rangsoroló listájába.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.