A Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem is bekerült a Times Higher Education (THE) élettudományi képzéseket rangsoroló listájába.
A tavalyi 821 intézmény után idén 895 egyetem került be a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) élettudományi képzéseket rangsoroló listájába, ahol az intézmények biológiai, állatorvostudományi, agrártudományi és erdészeti, illetve sporttudományi képzéseit rangsorolták.
A magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem érte el: a 301-400. helyen végzett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 401-500. helyet, a Debreceni Egyetem pedig az 501-600. helyet szerezte meg. A Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István egyetem egységesen a 601-800. helyre került.
Az élettudományi képzések listáját a Harvard vezeti, majd a Cambridge és az Oxford következik. A negyedik helyet a Massachusetts Institute of Technology, az ötödiket pedig a Stanford szerezte meg.
A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét.
Az ELTE vezetése nem akarta, mégis már több száz aláírónál tart az oktatók petíciója az SZFE mellett
A Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) támogató dokumentumot már több mint négyszázan írták alá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
