Romániában vitatják, hogy szükséges-e és jogszerű-e bezárni az iskolákat azokon a településeken, ahol a két hét alatt jegyzett új koronavírus-fertőzések száma meghaladja ezer lakosonként a hármat.
Amint az Edupedu.ro oktatási szakportál közölte: a magániskolák szövetsége pénteken Kolozsváron és Brassóban is bíróságon támadta meg az online oktatásra való áttérésről hozott helyi határozatokat. A magániskolák képviselői szerint ezzel sérül a gyermekek oktatáshoz való joga, és szerintük az erre vonatkozó döntést csakis az iskolák vezető tanácsai hozhatták volna meg, nem pedig a sürgősségi helyzetek bizottságai. A szövetség képviselői azt is megemlítették, hogy a nyugat-európai országok legtöbbjében bevezetett szigorú korlátozások nem érintették az iskolákat.
Romániában a veszélyhelyzet meghosszabbításáról október közepén hozott kormányhatározat szabta meg, hogy különleges intézkedéseket kell hozni azokon a településeken, ahol meghaladja a három ezreléket a 14 nap alatt jegyzett új fertőzések száma. A sürgősségi helyzetek megyei, illetve helyi bizottságai pedig csaknem valamennyi ilyen településen az iskolák bezárását is elrendelték. Elsőként Beszterce város bizottsága döntött úgy csütörtökön, hogy nem folytatja ezt a gyakorlatot, és csak azokat az iskolákat zárja be, amelyekben megjelent, és terjed a fertőzés.
Az oktatási minisztérium pénteki közlése szerint az ország több mint 17 ezer iskolája közül 3605 intézményben folyik kizárólag online oktatás, ám csak 369 intézményben kellett azért haza küldeni a diákokat, mert többen is megfertőződtek közülük vagy tanáraik közül. Az esetek többségében a települések vörös besorolása (három ezrelék fölötti új esetszám) miatt költözött az online térbe az oktatás.
Mindeközben Szlovéniában hétfőtől a legtöbb iskolában távoktatásra állnak át, Franciaországban pedig az egyetemeken döntöttek az online oktatás bevezetéséről. Arról, hogy a többi országban jelenleg milyen szabályok vannak érvényben, itt olvashattok.
"Függesszék fel a személyes oktatást" - petíció indult az iskolák bezárásáért
A petíció aláírói az egyetemek, főiskolák, középiskolák és az általános iskolák felső tagozatainak ismételt bezárását követelik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
