Hideg idő, havazás: 27 középiskolában rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el
Az intézmények nagy részében a fűtéssel akadtak gondok.
Sok iskolában már nem hiszik el, hogy a diákok végig tudnak olvasni egy regényt
Egyre több középiskolában mondanak le arról, hogy a diákok teljes regényeket olvassanak: a kötelezők helyét sokszor könyvrészletek veszik át, amelyeket nem papíron, hanem iskolai laptopok képernyőjén kell elolvasni.
A gyerekek nem tanulnak meg beszélgetni, és erről is a képernyő tehet
A közösségi média, és összességében a telefonok megzavarják a beszélgetéseket, a telefonok kontroll nélküli használata pedig hatással van az interakciók minőségére, derült ki egy friss kutatásból.
Hány pontos központi írásbeli kellett ahhoz tavaly, hogy behívjanak valaki szóbelizni egy elit hatosztályos gimnáziumba?
Nemsokára itt lesz a január 24-e, a 2026-os központi írásbeli időpontja. Ha hatosztályos elitgimibe készültök, akkor jó, ha tudjátok, tavaly hány pont kell ahhoz, hogy valakit behívjanak szóbelizni.
Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
Ilyen eredményt értek el a negyedikesek az előző években a központi írásbelin
Január 24-én írják meg a diákok a központi írásbeli felvételit, amely sok esetben már önmagában eldönti, ki kerülhet be a legnépszerűbb gimnáziumok szóbelijére. Megnéztük, hogyan alakultak az elmúlt két év pontátlagai magyarból és matematikából, és azt is, hogy 2025-ben hány ponttól hívták be a negyedikeseket az elitgimnáziumokba.
A finn teljesítményértékelés az önreflexióról és az önértékelésről szól, a TÉR-en pedig lenne mit csiszolni
Finnországban nincs a magyarországihoz hasonló teljesítményértékelési rendszer, mégis nagy hangsúlyt kap az önreflexió. A magyar TÉR sok tanár szerint rengeteg sebből vérzik, kezdve azzal, hogy a pedagógusok korlátozott számban juthattak a kiemelkedő kategóriába, odáig, hogy az alapfeladatok színvonalas elvégzése kevésbé fontos az értékelésben az önként vállalt többletfeladatokhoz képest.
„Nem rosszindulat kérdése, hanem rendszerbeli adottság” – így látják a szakértők a plusz egy évi ovi elbírálását
Rohamosan közeleg a plusz egy év ovi kérvényezésének határideje, de még mindig van néhány nap beadni. Ha a szülő úgy dönt, hogy a gyereke túl nagy árat fizetne azért, hogy megfeleljen az első osztályban, inkább adja be a kérelmet – függetlenül attól, hogy az óvoda támogatja-e.
Nem működött az applikáció és akadozott a pontgyűjtés az Educatio második napján
„Már nem is próbálkozunk az applikációval” – ezt többen is mondták nekünk az Educatio kiállítás második napján. A szigorított pontgyűjtési rendszer szerint 100 pont nélkül idén nem járt iskolai igazolás, csakhogy technikai hibák miatt végül az igazolásokat pontok nélkül is kiosztották.
Középiskolai felvételi 2026: baj, ha nem kaptam a központi írásbelire behívót?
Fontos kérdésre válaszolunk.
Se internet, se áram, de két év után visszatérhettek a gázai gyerekek az iskolába
Jelenleg sátrakban tanulnak a gyerekek internet és áram nélkül, ami még messze nem egy normális iskolai helyzet, egy új kezdet. Több mint ezer diák jut 24 tanárra, és még mindig sokan szeretnének beiratkozni.
Az ónos eső miatt rövidített tanítás, igazgatói szünet és online oktatás lesz több iskolában
Pénteken ország déli részében ónos esőre számítanak, ezért több iskolában rendkívüli intézkedéseket vezettek be.
Ezek a szünetek várnak még rátok a tanév második felében
Bár alig ért véget a téli szünet, sok diák már most számolja a napokat a következő pihenőkig. Jó hír, hogy a tanév második felében is több alkalom lesz arra, hogy egy kicsit kiszakadjatok a tanulásból – mutatjuk, mikor jönnek a szünetek és a hosszú hétvégék.
Ilyenek voltak a hatodik osztályos diákok központi írásbeli eredményei az elmúlt években
Összegyűjtöttük, hogyan alakultak az országos átlagpontszámok a hatodikosok központi írásbelijén az elmúlt két évben, és azt is megnéztük, milyen eredményekkel lehetett bejutni a legkeresettebb gimnáziumok szóbelijére.
Ónos eső nehezíti a közlekedést: több iskolában online oktatásra állnak át
A napokig tartó havazás után újabb kihívást hoz az időjárás: pénteken több térségben is ónos eső várható, ami a közlekedést és az iskolába jutást is veszélyessé teheti. Emiatt már most vannak olyan intézmények, ahol az online oktatás mellett döntöttek.
Középiskolai felvételi 2026: mutatjuk, tavaly hány ponttól hívták be szóbelizni a negyedikesek az elitgimikben
Vészesen közeledik a január 24-e, a 2026-os központi írásbeli időpontja. Ha nyolcosztályos elitgimibe készültök, akkor jó, ha tudjátok, tavaly hány pont kell ahhoz, hogy valakit behívjanak szóbelizni.
Újra aktív a Szülői Hang csoport
Tegnapelőtt ért véget a Szülői Hang közösség második, ideiglenes működésfelfüggesztése. A csoport az elmúlt napokban tudatosan állította le online jelenlétét, hogy felhívja a figyelmet súlyos anyagi és szervezeti nehézségeire.
"A jó matektanárok következetesen használják a szakkifejezéseket"
Mi különbözteti meg a jó matematikatanárt az átlagostól? Egy friss amerikai kutatás szerint a válasz meglepően egyszerű lehet: az, hogy milyen gyakran és hogyan használ matematikai szakkifejezéseket az órán. Azok a pedagógusok, akik rendszeresen élnek az olyan fogalmakkal, mint a "tényező", "nevező" vagy "többszörös", mérhetően jobb eredményeket érnek el a diákjaikkal.
„Gyakoroljatok nyomást a munkáltatóra!” – helyi szakszervezeti csoportok alakítását sürgeti a PDSZ
Helyi szakszervezeti csoportok megalakítására buzdítja a pedagógusokat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A felhívás apropója a 2026-ra tervezett pedagógus-béremelés, amelynek részletszabályai szerinte annyira hiányosak, hogy komoly kiszolgáltatottságba sodorhatják az érintetteket.
A diákok negyede nem éri el a „felsőfokú” anyanyelvi szintet
A magyar iskolások jelentős része nem azért teljesít gyengébben a dolgozatokban és szövegértési felméréseken, mert nem tanulta meg az anyagot, hanem azért, mert a tankönyvek szövegét értik meg nehezen – derül ki a PISA-felmérésekből és egy friss hazai kutatásból.
