Magyar Péter bejelentette: nekik jár a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriuma úgy döntött, hogy nem valósítja meg a Somlói útra tervezett új budapesti központ építését. A beruházásra kiírt közbeszerzést eredménytelennek nyilvánították, mert a beérkezett ajánlatok meghaladták a rendelkezésre álló keretet.
A miniszterelnök a Facebookon posztolta, hogy a TISZA-kormány döntése értelmében több százezer gyerek családja 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásban részesül. A részletek holnap várhatóak.
Több óvodapedagógust és asszisztenst, az iskolaérettség megítélésében pedig nagyobb szakmai önállóságot javasol a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet 12 pontos szakmai csomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség szerintük az óvodai nevelésben.
Egy iskola általános szabályként előírta, hogy az 1-4. évfolyamos tanulók csak hozzátartozó kíséretében hagyhatják el az intézményt. Az Oktatási Jogok Biztosa szerint azonban erről nem az iskola, hanem a szülő jogosult dönteni, ezért az intézkedés sértette az oktatási jogokat.
Átalakították az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetését. Pálmai Gergelyt és Nagy-Vargha Zsófiát a miniszterelnök felmentette helyettes államtitkári tisztségükből, helyükre pedig négy új helyettes államtitkárt nevezett ki. A korábbi vezetésből egyedül Sipos Imre, Maruzsa Zoltán korábbi köznevelési államtitkár helyettese maradt a pozíciójában.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
A hátrányos helyzetű térségekben élő családok számára is könnyebben elérhetővé tennék a korai fejlesztést egy korábban blokkolt uniós projekt segítségével – erről beszélt a Telexnek Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár. Az új államtitkárság célja, hogy a megkésett fejlődésű gyerekek és családjaik ne vesszenek el az egészségügyi, szociális és köznevelési rendszer között, és a szülők számára is átláthatóbbá váljon, milyen segítséget vehetnek igénybe.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
A napok óta tartó hőség miatt a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság ajánlásokat küldött az ország valamennyi bölcsődéjének és óvodájának. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban minden döntés középpontjában a gyermekek egészsége és jólléte álljon.
Megkezdődött az egyeztetés a szakképzésért felelős államtitkárság és a szakszervezetek között. Több, régóta napirenden lévő probléma is felmerült: a teljesítményértékelési rendszer átalakítása, a bérrendezés, a túlórák elszámolása és a technikumi képzés egyes szabályainak felülvizsgálata.
Két nap alatt már több mint négyezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely méltó bérezést és nagyobb megbecsülést követel a nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára. A kezdeményezés szerint a pedagógusok béremelései nyomán jelentős bérszakadék alakult ki a két munkakör között, amelyet mielőbb rendezni kellene.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Az óvodában még szinte minden magyar gyerek anyanyelvén tanul Romániában, a középiskolai években azonban egyre többen választják a román nyelvű képzést. Egy friss gyorselemzés szerint ennek hátterében elsősorban a szűkebb magyar nyelvű képzési kínálat, valamint a román nyelvtudás munkaerőpiaci jelentősége áll.