Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
A hátrányos helyzetű térségekben élő családok számára is könnyebben elérhetővé tennék a korai fejlesztést egy korábban blokkolt uniós projekt segítségével – erről beszélt a Telexnek Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár. Az új államtitkárság célja, hogy a megkésett fejlődésű gyerekek és családjaik ne vesszenek el az egészségügyi, szociális és köznevelési rendszer között, és a szülők számára is átláthatóbbá váljon, milyen segítséget vehetnek igénybe.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
A napok óta tartó hőség miatt a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság ajánlásokat küldött az ország valamennyi bölcsődéjének és óvodájának. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban minden döntés középpontjában a gyermekek egészsége és jólléte álljon.
Megkezdődött az egyeztetés a szakképzésért felelős államtitkárság és a szakszervezetek között. Több, régóta napirenden lévő probléma is felmerült: a teljesítményértékelési rendszer átalakítása, a bérrendezés, a túlórák elszámolása és a technikumi képzés egyes szabályainak felülvizsgálata.
Két nap alatt már több mint négyezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely méltó bérezést és nagyobb megbecsülést követel a nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára. A kezdeményezés szerint a pedagógusok béremelései nyomán jelentős bérszakadék alakult ki a két munkakör között, amelyet mielőbb rendezni kellene.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Az óvodában még szinte minden magyar gyerek anyanyelvén tanul Romániában, a középiskolai években azonban egyre többen választják a román nyelvű képzést. Egy friss gyorselemzés szerint ennek hátterében elsősorban a szűkebb magyar nyelvű képzési kínálat, valamint a román nyelvtudás munkaerőpiaci jelentősége áll.
A bizonyítvány nem azt mutatja meg, hogy egy gyerek mennyire okos vagy milyen képességei vannak, hanem azt, hogyan teljesített egy adott tanévben, véli Balatoni József (Jocó bácsi). A töritanár arra is felhívta a szülők figyelmét, hogy ne osszák meg gyerekük bizonyítványát a közösségi oldalakon.
Egy iskolaigazgató videóüzenetét tette ki Facebook-oldalára Rétvári Bence. A felvételen az intézményvezető Lannert Judit parlamenti felszólalására reagál, és azt kéri a minisztertől, hogy hallgassa meg az iskolaigazgatók véleményét is.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
A sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásának átfogó átalakítását sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének Gyógypedagógiai Tagozata. A szervezet szerint ma túl sokat kell várni az ADHD- és autizmusvizsgálatokra, nincs elegendő szakember, sok intézményben nem biztosítottak a megfelelő fejlesztések, miközben a gyógypedagógusok túlterheltek, a bérrendszer pedig nem ismeri el megfelelően a szakmai tapasztalatot.
Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.
A nyári szünet nemcsak a pihenésről szól. Kutatások szerint a hosszú vakáció alatt a gyerekek egy része mérhető tanulási veszteséget szenvedhet el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szülőknek egész nyáron munkafüzetek fölé kell ültetniük a gyerekeiket. Egy mesterpedagógus szerint a játékos, hétköznapi gyakorlás sokkal többet ér.
A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.
