Videóban reagált Rétvári Bence Magyar Péter bejelentésére, miszerint teljesen átalakul az oktatásirányítás. A fideszes képviselő szerint a miniszterelnök korábbi ígéreteivel ellentétes döntéseket jelentett be, miközben nem beszélt a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremeléséről és a pedagógusbérekről sem.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Indokolatlan központi engedélyezések, túlzott bürokrácia és hiányos pénzügyi kontroll jellemezte a működést - többek között ez is kiderült az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium jelentéséből, melyben a Klebelsberg Központ működését vizsgálták.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a szakképzési törvény tervezett módosításáról nem egyeztettek velük, sőt a jogszabálytervezetről is csak véletlenül szereztek tudomást. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke úgy gondolja, hogy a szakképzési rendszert átfogóan át kellene világítani, és az önkormányzati iskolafenntartás visszaállítása előtt is alapos hatástanulmányra lenne szükség.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást. A 444 most három érintett pedagógussal, Törley Katalinnal, Törökné Pethő Erzsébettel és Barta Beával készített videóinterjút arról, hogyan élték meg az akkori eseményeket, és mi történt velük azóta.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. Emellett valamennyi tankerületi igazgatói állást nyílt pályázaton hirdetik meg.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el. A probléma már a legkisebbeket is érintheti, akiknek egy hosszabb könyv önálló elolvasása még komoly kihívást jelenthet.
Új minisztérium irányítja az oktatást, de több ismert vezető változatlanul fontos pozícióban dolgozik tovább. Az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetésében is találni olyan szereplőket, akik már a Fidesz-kormány alatt is az oktatásirányítás meghatározó alakjai voltak.
Többek között az érettségi követelményeinek módosításáról, a magyar tantárgy és a történelemoktatás megújításáról, valamint a közoktatás átfogó reformjának szükségességéről egyeztetett az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az oktatási miniszter kiemelte, hogy azon dolgoznak, hogy a fiatalok véleménye ne csak elhangozzon, hanem valódi hatással legyen az őket érintő döntésekre.
Nem a mesterséges intelligencia jelenti a legnagyobb kihívást az oktatásban, hanem az, hogy egy kész megoldásokhoz szokó, egyre türelmetlenebb generáció egyre ritkábban tapasztalja meg a tanulással járó erőfeszítést. Ha egy feladatra azonnal érkezik a válasz, könnyen kimarad a gondolkodás, a kételkedés és a problémamegoldás folyamata – pedig éppen ezekre a készségekre lenne a legnagyobb szükség ahhoz, hogy a gyerekek később tudatosan használják a mesterséges intelligenciát.
A kötelező létszámelőírások szigorítása, a rászorultsági feltételek és a változatlan állami támogatás egyszerre okozhat működési gondokat a tanodáknál szeptembertől. A Magyarországi Tanodahálózat Egyesület szerint a jelenlegi szabályok mellett több intézmény sem tud majd megfelelni az előírásoknak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Átlagosan akár 40 ponttal is jobb eredményt érhetnek el, mint a hagyományos általános iskolába járó társaik, és ebben a központi írásbelire való felkészülésnek is szerepe van.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyerekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
