Rendkívüli zárva tartást rendelhetnek el az óvodákban a hőség miatt
Mielőtt elrendelné az adott óvoda igazgatója a zárva tartást, egyeztetnie kell a szülőkkel.
Lannert Judit: „A roma kultúra nem a magyar kultúra mellett létezik, hanem annak szerves része”
A roma közösségek nagyobb bevonását, hosszú távú együttműködést és szélesebb társadalmi párbeszédet sürgetett Facebook-bejegyzésében Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
PDSZ-felmérés: a pedagógusok közel fele nem érzi magát megbecsültnek a munkahelyén
Bár az elmúlt hónapokban újraindultak a kormány és a szakszervezetek közötti egyeztetések, a pedagógusok jelentős része továbbra sem érzi úgy, hogy következmények nélkül elmondhatja a véleményét a közoktatásban.
Megjelent a 2026/2027-es szakképzési tanév rendje
A menetrend nem módosult a június végén társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest, így már biztos, hogy a szakképzésben tanulóknak kér nappal rövidebb lesz a tanév, mint a köznevelés diákjainak.
Pukli István: És hol marad a méltányosság forradalma?
2016-ban egy dolgot biztosan megtanultam: nincs jogom hallgatni. Az elmúlt tíz évben pedig azt is, hogy nincs jogom minden kérdésre tudni a választ. Sőt, jogom van nem tudni minden kérdésre a választ. Vélemény.
Telex: A túl sok vizsgálat és az adminisztráció miatt nem jut elég idő a gyerekek fejlesztésére a szakszolgálatoknál
Folyamatosan emelkedik a sajátos nevelési igényű és a tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek száma Magyarországon, miközben a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó szakemberek szerint a rendszer egyre nehezebben képes ellátni feladatát. A vizsgálatok és az adminisztráció háttérbe szorítja a fejlesztést, a szakemberhiány pedig az ellátás minőségét is veszélyezteti.
Civil Közoktatási Platform: szemléletváltást ígér a minisztérium a szakképzésben
A szakképzés jövőjéről, a vezetői kinevezésekről, az intézményi autonómiáról és a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetéről is egyeztetett a Civil Közoktatási Platform (CKP) Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral.
Megjelent a 2026/2027-es tanév rendje, mutatjuk az összes fontos dátumot
Most már hivatalos, mikor kezdődik a 2026/2027-es tanév, mikor lesznek a szünetek vagy éppenséggel mikor írják a középiskolába készülő diákok a központi írásbelit.
Akár 10 ezer visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógus is lehet a pályán, sokan részmunkaidőben dolgoznak
76 éves angoltanár, 78 éves óvodapedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
Bezárhatják az óvodákat és a bölcsődéket az extrém hőség miatt
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Egy hónappal az iskolakezdés előtt 574 tanító hiányzik a rendszerből
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
SNI-s gyerekek fejlesztésére indul uniós program a szigetvári tankerületben
Terápiás dobolást és a Snoezelen-módszert is elsajátíthatják a pedagógusok annak a két évig tartó magyar-horvát programnak a keretében, amely a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését támogatja. Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Lannert Judit aláírta a 2026/2027-es tanév rendjét, változik a kompetenciamérés
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Rétvári Bence szerint Magyar Péter „folyamatosan hátrál ki a tanároknak tett választási ígéreteiből”
Videóban reagált Rétvári Bence Magyar Péter bejelentésére, miszerint teljesen átalakul az oktatásirányítás. A fideszes képviselő szerint a miniszterelnök korábbi ígéreteivel ellentétes döntéseket jelentett be, miközben nem beszélt a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremeléséről és a pedagógusbérekről sem.
A Klebelsberg Központ új vezetője: „Az iskolák működése akadályozva volt, a jövőben ezek lebontása lesz a legfontosabb feladatunk”
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Klebelsberg Központ átvilágítása: ilyen hibákat talált az oktatási minisztérium
Indokolatlan központi engedélyezések, túlzott bürokrácia és hiányos pénzügyi kontroll jellemezte a működést - többek között ez is kiderült az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium jelentéséből, melyben a Klebelsberg Központ működését vizsgálták.
Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
„Elfelejtettek egyeztetni róla, véletlenül tudtuk meg” – a PSZ szerint a szakképzési törvény módosításából kihagyták a szakszervezeteket
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a szakképzési törvény tervezett módosításáról nem egyeztettek velük, sőt a jogszabálytervezetről is csak véletlenül szereztek tudomást. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke úgy gondolja, hogy a szakképzési rendszert átfogóan át kellene világítani, és az önkormányzati iskolafenntartás visszaállítása előtt is alapos hatástanulmányra lenne szükség.
Évekkel a kirúgások után szólaltak meg a tiltakozó tanárok: „Ez egy gyász volt”
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást. A 444 most három érintett pedagógussal, Törley Katalinnal, Törökné Pethő Erzsébettel és Barta Beával készített videóinterjút arról, hogyan élték meg az akkori eseményeket, és mi történt velük azóta.