Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Az érdeklődési körükről, erősségeikről és kompetenciáikról töltenek ki online kérdéssort a nyolcadikosok az országos pályaorientációs mérésen, amelynek végén a hozzájuk illeszkedő továbbtanulási irányokról is visszajelzést kapnak. A kötelező mérés szeptember 16-án kezdődik és október 9-ig tart.
Fontos kérdésre válaszolunk a középiskolai felvételivel kapcsolatban.
A kormány hat törvény módosítására nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek, és azt is bejelentette, hogy jelentős béremelés jön a szociális ágazatban.
A minisztérium közlése szerint nem egyetlen, minden intézmény számára kötelező módszert szeretnének meghatározni, hanem egy olyan eszköztárat, amelyből az intézmények szabadon válogathatnak.
Jelenleg a gyógypedagógiai magánpraxisok szakmai kontroll nélkül működnek.
A fogyatékossággal élők elfogadásáról, valamint a befogadó óvodák, iskolák és helyi közösségek szerepéről beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a bátonyterenyei „Lépj a cipőmbe!” családi napon – derül ki az oktatási miniszter bejegyzéséből.
Magyar Péter hétfő reggel első alkalommal adott interjút a megújult közmédiának. A miniszterelnök a Kossuth rádióban Benyó Rita kérdéseire válaszolva többek között a családi pótlék emeléséről és a gyermekvédelem átalakításáról beszélt.
Habár több olyan intézkedés is történt az oktatásban az elmúlt hónapok során, amelyek jó irányba mutatnak, Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint a rendszer működése egyelőre nem változott meg érdemben.
Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.
A 2024/25-ös tanév óta jóval több kritériumnak kell megfelelni ahhoz, hogy kiválthassunk kettőt a heti öt tesiórából. Cikkünkben összeszedtük, milyen feltételekkel kaphatnak a diákok felmentést vagy könnyítést.
Soha ilyen gyenge magyar eredmények nem születtek még a PISA-felmérésen, azonban ha górcső alá vesszük a többi OECD-tagállam teljesítményét, egyértelműen kirajzolódik egy hosszabb ideje tartó nemzetközi visszaesés.
Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Forsthoffer Ágnes közölte: szeptember 20-ig lehet pályázni a tankerületi igazgatói állásokra, összesen 60 pozícióra. Egy korábbi rendeletmódosítás értelmében a pályáztatásnál több képesítési feltételt eltöröltek, és az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökkent.
Egy gyerek akár úgy is küzdhet az olvasással, hogy a hagyományos tesztekből nem derül ki, pontosan mi okozza a problémát.
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a mesterséges intelligenciának ekkora szerepe lesz az oktatásban. Szűcs Dóra, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke szerint az oktatási rendszer egyelőre csak fut a technológia után, a gyerekeket pedig egy négylépcsős folyamatban készítené fel az AI használatára.
