Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
Az első repedések évekkel ezelőtt jelentek meg a felújított és kívülről jó karban lévő iskola falain.
Októbertől november közepéig tartja a legtöbb budapesti középiskolai a nyílt napjait. Mutatjuk intézményenként a dátumokat.
Hat-és nyolcosztályos gimnáziumok helyett 10 vagy 12 évfolyamos iskola – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) oktatási reformcsomagjában, így a diákoknak nem kellene középiskolába felvételizniük vagy 13-14 évesen dönteniük, hogy milyen szakmát szeretnének tanulni.
Egy Pest megyei, református fenntartású intézményben megpróbálták lenullázni a pedagógusok korábbi teljesítményértékelés alapján kapott illetményemelését – tudta meg az Eduline a Pedagógusok Szakszervezetétől. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke szerint ez jogszerűtlen, az összeg ugyanis az illetmény részévé vált. A PDSZ-hez is érkeztek jelzések csökkenő fizetésekről, ezek hátterében azonban más okok állhatnak.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”. Nagy Erzsébet szerint az időhúzás végül akár sztrájkhoz is vezethet.
Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.
Magyarország az OECD-országok sereghajtói közé tartozik az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Arról nem is szólva, hogy egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami forrás jut, mint egy középiskolában tanuló diákra.
A francia pedagógusok érezik legkevésbé a társadalmi megbecsültséget, de a magyarok is a sereghajtók között.
Az idei megmérettetést Hanoiban rendezték meg.
Az ügyben hét kiskorú lehet érintett.
A belső továbbképzések szabályain és az igazgatóképzésen is változtatna a szakmai szervezet.
Az intézmények létszámhiányát sokszor azok a dolgozók fedik el, akik eleve a legalacsonyabb fizetést kapják, és „jolly jokerként” szinte bármire bevethetők: takarítanak, villanyt szerelnek, sebet kötöznek, és ha kell, a náluk jóval többet kereső pedagógus kollégáikat is helyettesítik. Négy, nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóval beszélgettünk, akik ki nem fizetett túlórákról, hektikus munkaszervezésről és a rájuk háruló felelősséghez képest drámaian alacsony anyagi megbecsülésről számoltak be.
Egyedül tanulni sokszor nehéz és demotiváló, a szakdolgozati kérdőívek kitöltésére pedig szinte lehetetlen elég válaszadót találni. Erre a problémára kínál ingyenes és innovatív megoldást a Tanulótárs, a kifejezetten középiskolásoknak és egyetemistáknak fejlesztett új, ingyenes magyar közösségi oldal.
Fontos, hogy a gyerekek megtanulják felismerni az állatok jelzéseit, tiszteletben tartani a határaikat, és azt is tudják, mikor kell segítséget kérniük egy felnőttől. Arról, hogy hogyan tanítható mindez, és mit tehet a pedagógus, ha azt tapasztalja, hogy egy gyerek bánt egy állatot, dr. Koska Hedvig állatvédelmi szakállatorvossal beszélgettünk.
Az oktatási miniszter bejelentette, hogy akciótervet indítanak a tanárhiány problémájának megoldására és a tanrend felülvizsgálatára.
Az érintetteknek az első, 50 ezer forintos részletet 15 napon belül utalják, a támogatás második felét pedig november 30-áig, iskolakezdési utalványként kapják meg.
Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.
