Összesen két tanulója van ennek a skót általános iskolának, de nem is szeretnének sokkal többen lenni
Nem mindenki jut ilyen lehetőséghez.
Nem mindenki jut ilyen lehetőséghez.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Van olyan iskola, ahová 122 pont kell ahhoz, hogy a nyolcadikosokat behívják a szóbelire.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Kedvezményes pályázati áron juthatnak könyvekhez a hazai és a határon túli iskolák és könyvtárak, a TINTA Könyvkiadó összesen 3,5 millió forintos támogatást biztosít.
Az SNI-s ovisok száma megközelítette a tízezret.
Pénteken több intézmény is arról tájékoztatta a szülőket, hogy a rendkívüli időjárási körülmények miatt korábban hazaengedik a diákokat, illetve akik nem érnek be az iskolába, azoknak a hiányzását igazoltnak veszik. Volt, ahol a diákok segítettek havat lapátolni.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
A XII. kerületi önkormányzat a fogyatkozó gyereklétszámra és az ezzel együtt csökkenő állami támogatásokra hivatkozva zárna be négy óvodát. A szülők attól tartanak, ingatlanmutyi állhat a háttérben, és szerintük nincs szó olyan drámai kihasználatlanságról, amely indokolná a bezárásokat.
Az Oktatáspolitikai Intézet elemzése szerint jóval több szociálisan hátrányos helyzetű gyerek látogatja a magyar osztályokat.
A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.
Egészen magas összpontszámot szereztek a hatodikosok a 2026-os központi írásbelin.
A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
Soha nem mért még ilyen magas sztrájkhajlandóságot a PDSZ, mint ami most rajzolódik ki az oktatásban dolgozók körében: a bérezési problémák és a rendszer egyenlőtlenségei miatt egyre többen készek figyelmeztető akcióba lépni.
Évtizedek óta komoly gondot jelent a romániai magyar középiskolákban, hogy kevés az eredetileg magyar nyelven írt tankönyv. A diákok gyakran fordításokból vagy ideiglenes segédanyagokból tanulnak, miközben az új tantervi követelmények egyre komplexebb tudást várnak el.
A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.