A megkérdezett diákok közel fele nem avatkozik közbe, amikor iskolai bántalmazást lát, sokan pedig úgy érzik, hiába jelentenék a zaklatást, annak nem lenne következménye. Többek között ezek derültek ki a NEM OKÉ nevű, iskolai bullying megelőzését célzó program első tapasztalataiból.
Négy II. kerületi iskola részvételével zajlott az elmúlt hónapokban a NEM OKÉ pilotprogram, amelynek célja az volt, hogy a diákok, szülők, pedagógusok és szakemberek közösen keressenek megoldásokat az iskolai zaklatás kezelésére, számolt be róla a Telex.
A programban részt vevő intézményekben kérdőíves felmérést végeztek. A 160 válaszadó diák közül 97-en, vagyis csaknem 60 százalékuk mondta azt, hogy már volt iskolai bántalmazás áldozata. A kitöltők közül 140-en találkoztak bullyinggal szemlélőként, míg minden ötödik diák bevallása szerint maga is volt már bántalmazó.
A kutatás egyik legaggasztóbb eredménye, hogy a válaszadók közel fele semmit sem tett, amikor zaklatást látott. Emellett sok diák úgy nyilatkozott: ha segítséget kért az iskolában, problémáját nem vették kellőképpen komolyan. A „részben”, „inkább nem” vagy „egyáltalán nem” válaszok együtt a visszajelzések több mint felét tették ki.
A program szakmai vezetői szerint ez összefügghet azzal, hogy a tanulók gyakran nem hisznek abban, hogy a jelzésüknek valódi következménye lesz.
Több iskolában azt tapasztalták, hogy a diákok és sokszor a pedagógusok is eszköztelennek érzik magukat a helyzetek kezelésében.
A programban részt vevő szakemberek hangsúlyozták: a bullying nem egyszerű gyerekcsíny, hanem gyermekvédelmi kérdés. Hábencius Judit, a II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője szerint az iskolai bántalmazás nem magánügy, hiszen annak hatásai az iskola falain kívül is elkísérik az érintett gyerekeket.
A részt vevő intézményekben több új kezdeményezést is bevezettek. Volt, ahol anonim üzenődobozokat helyeztek ki, máshol külön e-mail-címet hoztak létre a zaklatási esetek jelzésére. A tapasztalatok alapján a program szeptembertől folytatódhat, és várhatóan további iskolák is csatlakoznak majd hozzá.
A szervezők szerint a legfontosabb eredmény, hogy a diákok, a szülők és az iskolák elkezdtek nyíltan beszélni a bullyingról, amely továbbra is az egyik legjelentősebb, mégis gyakran rejtve maradó probléma a magyar iskolákban.
A tanár bámulja a lányokat, ők pedig összehúzzák magukon a pulóvert. Se az osztályfőnök, se az igazgató nem hisz nekik – többek között egy ilyen jelenet is szerepel a díjnyertes rövidfilmben, mely sok megtörtént eset alapján íródott. Az alkotók iskolákban vetítik le és gyerekekkel beszélgetnek arról, hogy ők mit tennének.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
