Minden második diák végignézi és nem tesz semmit, ha bántalmaznak egy társát

A megkérdezett diákok közel fele nem avatkozik közbe, amikor iskolai bántalmazást lát, sokan pedig úgy érzik, hiába jelentenék a zaklatást, annak nem lenne következménye. Többek között ezek derültek ki a NEM OKÉ nevű, iskolai bullying megelőzését célzó program első tapasztalataiból.

Négy II. kerületi iskola részvételével zajlott az elmúlt hónapokban a NEM OKÉ pilotprogram, amelynek célja az volt, hogy a diákok, szülők, pedagógusok és szakemberek közösen keressenek megoldásokat az iskolai zaklatás kezelésére, számolt be róla a Telex.

A programban részt vevő intézményekben kérdőíves felmérést végeztek. A 160 válaszadó diák közül 97-en, vagyis csaknem 60 százalékuk mondta azt, hogy már volt iskolai bántalmazás áldozata. A kitöltők közül 140-en találkoztak bullyinggal szemlélőként, míg minden ötödik diák bevallása szerint maga is volt már bántalmazó.

A kutatás egyik legaggasztóbb eredménye, hogy a válaszadók közel fele semmit sem tett, amikor zaklatást látott. Emellett sok diák úgy nyilatkozott: ha segítséget kért az iskolában, problémáját nem vették kellőképpen komolyan. A „részben”, „inkább nem” vagy „egyáltalán nem” válaszok együtt a visszajelzések több mint felét tették ki.

A program szakmai vezetői szerint ez összefügghet azzal, hogy a tanulók gyakran nem hisznek abban, hogy a jelzésüknek valódi következménye lesz.

Több iskolában azt tapasztalták, hogy a diákok és sokszor a pedagógusok is eszköztelennek érzik magukat a helyzetek kezelésében.

A programban részt vevő szakemberek hangsúlyozták: a bullying nem egyszerű gyerekcsíny, hanem gyermekvédelmi kérdés. Hábencius Judit, a II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője szerint az iskolai bántalmazás nem magánügy, hiszen annak hatásai az iskola falain kívül is elkísérik az érintett gyerekeket.

A részt vevő intézményekben több új kezdeményezést is bevezettek. Volt, ahol anonim üzenődobozokat helyeztek ki, máshol külön e-mail-címet hoztak létre a zaklatási esetek jelzésére. A tapasztalatok alapján a program szeptembertől folytatódhat, és várhatóan további iskolák is csatlakoznak majd hozzá.

A szervezők szerint a legfontosabb eredmény, hogy a diákok, a szülők és az iskolák elkezdtek nyíltan beszélni a bullyingról, amely továbbra is az egyik legjelentősebb, mégis gyakran rejtve maradó probléma a magyar iskolákban.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.