Négy II. kerületi iskola részvételével zajlott az elmúlt hónapokban a NEM OKÉ pilotprogram, amelynek célja az volt, hogy a diákok, szülők, pedagógusok és szakemberek közösen keressenek megoldásokat az iskolai zaklatás kezelésére, számolt be róla a Telex.
A programban részt vevő intézményekben kérdőíves felmérést végeztek. A 160 válaszadó diák közül 97-en, vagyis csaknem 60 százalékuk mondta azt, hogy már volt iskolai bántalmazás áldozata. A kitöltők közül 140-en találkoztak bullyinggal szemlélőként, míg minden ötödik diák bevallása szerint maga is volt már bántalmazó.
A kutatás egyik legaggasztóbb eredménye, hogy a válaszadók közel fele semmit sem tett, amikor zaklatást látott. Emellett sok diák úgy nyilatkozott: ha segítséget kért az iskolában, problémáját nem vették kellőképpen komolyan. A „részben”, „inkább nem” vagy „egyáltalán nem” válaszok együtt a visszajelzések több mint felét tették ki.
A program szakmai vezetői szerint ez összefügghet azzal, hogy a tanulók gyakran nem hisznek abban, hogy a jelzésüknek valódi következménye lesz.
Több iskolában azt tapasztalták, hogy a diákok és sokszor a pedagógusok is eszköztelennek érzik magukat a helyzetek kezelésében.
A programban részt vevő szakemberek hangsúlyozták: a bullying nem egyszerű gyerekcsíny, hanem gyermekvédelmi kérdés. Hábencius Judit, a II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője szerint az iskolai bántalmazás nem magánügy, hiszen annak hatásai az iskola falain kívül is elkísérik az érintett gyerekeket.
A részt vevő intézményekben több új kezdeményezést is bevezettek. Volt, ahol anonim üzenődobozokat helyeztek ki, máshol külön e-mail-címet hoztak létre a zaklatási esetek jelzésére. A tapasztalatok alapján a program szeptembertől folytatódhat, és várhatóan további iskolák is csatlakoznak majd hozzá.
A szervezők szerint a legfontosabb eredmény, hogy a diákok, a szülők és az iskolák elkezdtek nyíltan beszélni a bullyingról, amely továbbra is az egyik legjelentősebb, mégis gyakran rejtve maradó probléma a magyar iskolákban.
A tanár bámulja a lányokat, ők pedig összehúzzák magukon a pulóvert. Se az osztályfőnök, se az igazgató nem hisz nekik – többek között egy ilyen jelenet is szerepel a díjnyertes rövidfilmben, mely sok megtörtént eset alapján íródott. Az alkotók iskolákban vetítik le és gyerekekkel beszélgetnek arról, hogy ők mit tennének.