A Színművészetisek tegnap délután - a kiköltözésük előtt - még tartottak egy sajtótájékoztatót az egyetem épülete előtt, ahol elmondták, mivel követeléseik továbbra sem teljesültek, a minisztériummal pedig minden igyekezetük ellenére nem kezdődtek meg az érdemi tárgyalások, a blokádot nem feladják, hanem magunkkal visszük az online oktatás idejére is. Az egyetemisták méltó módon, a már megszokott dalokkal és egy perces néma csenddel búcsúztak a blokádtól.

A hallgatók - szeptember elsejétől - összesen 71 napig őrizték a Vas utcai épületet, miután az Országgyűlés megszavazta az egyetem modellváltásáról szóló javaslatot - így az SZFE alapítványi fenntartásba került. Viszont a hallgatóknak és az oktatóknak ennél is nagyobb csapás volt, amikor kiderült, hogy - szavazás nélkül - a minisztérium ősztől Vidnyánszky Attilára bízza a kuratórium vezetését.

Ez után felgyorsultak az események a Színművészetin. Az egyetemi autonómiavesztésre reagálva egyre több oktató mondott fel, a hallgatók pedig tizenhárom pontban foglalták össze a követeléseiket, majd jött az egyetemisták első látványosabb megmozdulására: több ezer ember segítségével, élőláncban juttaták el a Carta Universitatis-t (ami lényegében arról szólt, hogyan képzelik el az egyetem jövőjéről szóló párbeszédet) a Színház- és Filmművészeti Egyetemtől egészen a Parlamentig.

A demonstrációk miatt a tanévkezdés is egy héttel csúszott az egyetemen. Szeptember 21-én pedig egy újabb megmozdulás következett: huszonnégy órán keresztül, biciklis hírnökként hordták a Parlamenthez a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói a Magna Charta Universitatumot. A követelésük listáját azért vitték el újra és újra a Parlament elé, mert korábbi üzenetükre nem kaptak választ.

Szeptember 23-án az SZFE dolgozóinak sztrájkköveteléseiről szóló tárgyalások is elkezdődtek. Majd eljött a szeptember vége, amikor az új kancellár, Szarka Gábor ex-ezredes megpróbált bejutni az épületbe, de a hallgatók feltartóztatták. Ennek ellenére az egyetem új vezetése októberben megkezdte a munkát - ekkor elkezdődtek a fenyegetések is. Az új kancellár azt mondta, addig nem tudja elutalni a béreket, amíg nem jut be az egyetemre, később viszont valahogy mégis sikerült neki, mivel a dolgozók megkapták a fizetésüket - Szarka Gábor pedig nem járt az egyetemen. Sőt az egyetem őrzői, a kinevezett kancellárt a kitartó próbálkozások ellenére másodszor sem engedték be az épületbe.

Október elején Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos megkereste és formális beszélgetésre hívta az SZFE dolgozóit, az egyeztetés azonban elmaradt. Szintén ez idő tájt kezdett el a vezetőség is bekeményíteni. Először kiadtak egy közleményt arról, hogy a blokádot az egyetem keretein kívül működő, magánkezdeményezésű szerveződésnek tekintik és mindenkinek nyilatkoznia kell, hogy együttműködik-e az új vezetéssel. Majd sorra jöttek a terembezárások is, illetve a kancellár az internetet is lekapcsoltatta az egyetem kollégiumában.

Ezek után a Színművészetisek panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, amit a vezetőség ismét egyből lereagált: az új kancellár még aznap levélben szólította fel a hallgatókat, hogy előre hozza az őszi szünetet - a járványra hivatkozva - és mindenkinek kötelező elhagynia az egyetem épületeit és kollégiumait. Az egyetemisták viszont egyből elutasították a kiürítésről szóló rendeletet, este pedig a blokádot még jobban megerősítették és termenként őrizték az épületet. Az vezetőségnek tehát ismét nem sikerült kiüríteniük a helyet. Sőt, a hallgatók még aznap este visszafoglalták a korábban lezárt Ódry Színpadot, valamint a Rákóczi téri épületet is blokád alá vették. 

A tanárok is ragaszkodtak hozzá, hogy a megszokott tervek szerint folytatódjon az oktatás, ezért ők is elutasították az előre hozott szünettel kapcsolatos rendeletet és a tüntetések is folytatódtak. Október 19-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium előtt az ügy támogatói és a szakma nagyjai olvasták fel az egyetem mellett kiálló szervezetek, nemzetközi képviseletek és civilek leveleit, nyilatkozatait. 

Október 23-án ismét több ezer embert csatlakozott a szolidaritási megmozdulásokhoz, ekkor a Műegyetemtől egészen az Urániáig tartottak a közös sétát az SZFE szabadságáért. A vezetőség az őszi szünet meghosszabbításával is próbálta más véleményre bírni a hallgatókat, természetesen sikertelenül. Az oktatás továbbra is folytatódott az egyetemen.

Az SZFE-ügyel kapcsolatban az Európai Parlament is tartott egy meghallgatást. Itt Vidnyánszky Attilát csak sokadszorra sikerült bekapcsolni a beszélgetésbe, mivel nem működött a mikrofonja. A kuratórium elnöke szerint az, hogy nem sikerült őt elsőre meghallgatni, metaforája annak, hogy nincs kommunikáció az egyetemmel sem. Bár Szarka Gábor szerint már "fogytán volt az egyetemfoglaló hallgatók lelkesedése", még annak ellenére sem adták fel a blokádot és az oktatást is folytatták, hogy a vezetőség felfüggesztette a félévüket. Azt viszont az egyetemisták is megerősítették, hogy nem tudják, így elfogadják-e a félévüket, pláne azok után, hogy az oktatókat is kizárták a Neptun-rendszeréből. Az ügyben az Oktatási Hivatalhoz fordultak segítségért.

A hallgatók tényleg az utolsó utáni pillanatig kitartottak, ugyanis a kijárási korlátozások ellenére is fenntartották a blokádot, viszont a távoktatással és a kollégiumok kiürítésével már nem szállhattak szembe, 71 nap után muszáj volt elhagyniuk az épületeket. Azonban nekik, a sok által csak egyszerűen a Vas-generációnak hívott hallgatóknak köszönhetően most mélyebb jelentést kapott egy piros-fehér szalag és egyre többen viselnek sárga SZFE-s maszkokat az utcán.

Azt, hogy kik védték az egyetemet és milyen belülről egy blokád, itt nézhetitek meg: