Ma 18 óráig mindenkinek el kell hagynia az egyetem épületeit és a kollégiumot.
Miután ma a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) polgárai alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybíróságoz, délelőtt Szarka Gábor kancellár levélben üzent a diákoknak és az oktatóknak - értesült a Telex.
A tanév rendjét szabályozó rektori utasítást módosították, ennek értelmében az egyetem létesítményeit mai nap munkaidő végéig, de legkésőbb 18 óráig valamennyi egyetemi polgárnak el kell hagynia. A módosítással előrébb hozzák az őszi szünetet az egyemen október 16-26 közé, amikor is az egyetem épületeiben és kollégiumában karbantartást és fertőtlenítést végeznek majd, ezért azok zárva lesznek. Az üzemeltetési vezető intézkedik a fokozatosan kiürülő irodák, kollégiumi szobák, tantermek, egyéb helyiségek, végül a kiürült épületek zárásáról.
A benntartózkodásra engedélyezett üzemeltetési munkatársak és a szakkarbantartásokat végző személyek kivételével a szünet alatt kizárólag írásos kancellári engedéllyel lehet az Egyetem létesítményeiben tartózkodni. Illetve az őszi szünet időszakában a jelenléti oktatás szünetel, az elmaradt foglalkozások pótlásáról a szünet utáni időszakban kell gondoskodni.
Az új kancellár a levél végén azt írja, bízik benne, hogy a szünet után megkezdődhet a párbeszéd és a közös munka.
Szintén ma történt, hogy kancellári utasításra péntek reggelre blokkolták a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) irodáinak számítógépein a Facebook-hozzáférést – értesült több egyetemi forrásból a Telex.
Az Alkotmánybírósághoz fordulnak az SZFE diákjai és oktatói
A mai esős reggel sem indult történések nélkül: a törvény felülvizsgálatát kérik a színművészetisek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
