Sztrájktörvény, tanárok kirúgása, könnygáz és végül a ma megszavazott státusztörvény: 2022-től ismét folyamatosak a tanárok, szakszervezetek és diákok által szervezett tüntetések, demonstrációk és sztrájkok, de eddig nem sikerült elérniük a követeléseiket. A mai parlamenti szavazás apropóján összeszedtük az elmúlt év legfontosabb történéseit.
2022. január
2022-ben először január 12-én folytatott tárgyalást a kormány a két nagy tanári szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete sztrájkbizottságával. Mivel ez nem hozott eredményt, így az év első sztrájknapját és tüntetését január 31-én tartották meg.
2022. február
Ebben a hónapban sztrájkhullám volt az oktatási intézményekben, február 27-én meghaladta a 130-at az országos polgári engedetlenséghez csatlakozó iskolák száma.
2022. március
Ekkor jelent meg a Diákok a tanárokért nevű csoportosulás, akik ma már Egységes Diákfrontként tevékenykednek.
2022. április
A Tanítanék Mozgalom és a noÁr Mozgalom újabb tüntetést és szolidaritási koncertet szervezett április 1-jén a Kossuth téren, aztán jöttek a választások, ami után a Pintés Sándor által vezetett Belügyminisztériumhoz került a közoktatás. Innentől kezdve vált érzékelhetővé egy szigorúbb fellépés a kormány oldaláról.
2022. május
Bár Pintér Sándor elismerte, hogy emelni kell a pedagógusok bérét, változások továbbra sem történtek, május végén pedig a parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely lehetetlenné tette a pedagógusok törvényes sztrájkját. Innentől kezdve a jogszabály alapján a pedagógussztrájk idején minden óvodában és iskolában biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, a csoportokat nem lehet összevonni, a tanórák felét – egyes esetekben 100 százalékát – meg kell tartani, a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákok foglalkozásait ugyanúgy meg kell tartani, mintha nem lenne sztrájk.
2022. szeptermber
A 2022/23-as tanév már rögtön szeptember 2-án tüntetéssel indult, amit a Diákok a tanárokért csoport szervezett, az intézményekben pedig tovább folytatódtak a tavaszihoz hasonló akciók. A beiktatott sztrájktörvény miatt viszont a legtöbb sztrájk polgári engedetlenségi akcióvá alakult, szeptember 9-én már meg is érkeztek az első kirúgással fenyegető tankerületi levelek.
Szeptember 30-án meglepő fordulatot vett a helyzet, ugyanis a fenyegetések valósággá formálódtak: a polgári engedetlenségre válaszul öt tanárt azonnali hatállyal kirúgtak a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból.
2022. október
Október 5-én nagyon sűrű volt a nap: országos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a diákok elfoglalták a Margit hidat, a két nagy pedagógus-szakszervezet panaszokat adott át az alapvető jogok biztosának, este pedig NoÁr-koncert volt a Kossuth téren.
Több tízezer diák, tanár és szülő tüntetett október 23-án a Műegyetem rakparton. Ekkor került a köztudatba Pankotai Lili, aki a tüntetésen előadott egy általa írt slamet, amiben trágár szavakat is használt. Emiatt iskolaváltásra kényszerült.
2022. november
Folytatódtak a sztrájkok és tüntetések is ebben a hónapban, amiket zömmel a szakszervezetek szerveztek. November 30-án ismét lecsapott a Belügyminisztérium: a Karinthy Frigyes Gimnáziumból összesen 6 pedagógus bocsátott el a tankerület, és kirúgtak egy-egy tanárt a budapesti Vörösmarty Mihály és Eötvös József Gimnáziumból is, emellett pedig több tucat pedagógus kapott fenyegető levelet.
2023. március
Március másodikán tette közzé a Belügyminisztérium a státusztörvényről szóló jogszabálytervezetet. Ebben többek között ezeket korlátozták:
- 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
- a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
- azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 6 hónapra emelkedne,
- az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
- bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését
A törvénytervezeten – amelyet június negyedikén szavazott meg a parlament – azóta módosítottak néhány helyen, miután az Európai Unió több pontba is beleszólt.
2023. április
"Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!" néven szerveztek tüntetést az április 24-i sztrájknap után a pedagógus szakszervezetek a tanárokat korlátozó státusztörvény ellen. A tüntetők először a Belügyminisztérium elé vonultak, majd este csatlakoztak a Várban, a Karmelita kolostor előtt zajló kordonbontó akcióhoz. Ekkor került elő először a könnygáz:
2023. május
Májusban négy pontban javasolt az Európai Bizottság módosításokat a törvénytervezetben:
- szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség megvalósulása
- a heti 22-26 órás munkaidő kérdésére
- a sávos bérrendszerben található szakadékok rendezése, továbbá
- a pedagógusok áthelyezhetősége.
Ezek majdnem mindegyikében pedig történt is változás, hiszen a státusztörvény végleges állapota is befolyásolja az uniós források folyósítását. A legfőbb kifogásolt pontok azonban továbbra is benne maradtak, hiába vitáztak róla június elején több mint 18 órán keresztül a Parlamentben, és hiába javasoltak alternatív megoldásokat az oktatáskutatók és szakszervezetek.
2023. július
Negyedikén végül megszavazta a státusztörvényt az Országgyűlésben a kormánypárti többség, miközben az Egységes Diákfront a pedagógus szakszervezetekkel együtt egész napos rendezvényt tartott a Parlament előtt, ahol többek között a népszavazási terveikről adtak tájékoztatást. A törvényről innen tájékozódhattok részletesebben, amelynek megszavazása nagy felmondási hullámot indíthat meg, illetve már most is hallani pályaelhagyókról.
Az elfogadott törvényről szóló politikusi és tanári véleményeket itt találjátok.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint törvénybe foglalta a rosszabb oktatást a kormány: "A státusztörvény életbelépésével a pedagógusok két rossz opció közül választhatnak: ha tehetik, már most elhagyják a pályát, vagy kénytelenek lesznek elfogadni a feltételeket, amelyekkel még kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek" – írják.
