Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb kihívás elé állítja a felsőoktatást, különösen a beadandók és a szakdolgozatok esetében. Kovács Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora szerint az AI alapjaiban változtatja meg a hallgatói munkák elkészítését, miközben az egyetemeknek azt is újra kell gondolniuk, mit várnak el a diákoktól egy szakdolgozatban.
A University of St Andrews végzett az élen a The Times és a The Sunday Times legfrissebb brit egyetemi rangsorában. Oxford és Cambridge eközben egyik dobogós helyet sem szerezte meg – a rangsor 33 éves történetében mindössze másodszor fordult elő ilyen.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére.
A kormány tárgyal a Közép-európai Egyetemmel, és nyitott arra, hogy az intézmény ismét teljes diplomát adó képzéseket indítson Budapesten – erről Katz Sándor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára beszélt csütörtökön a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
Minden akadály elhárul október elejére az elől, hogy akár már az őszi félévben magyarországi egyetemi hallgatók utazhassanak külföldi egyetemekre az Erasmus-program keretében - mondta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Érdemes beállítani egy emlékeztetőt, ha nem akarunk magunknak kellemetlen pillanatokat és húzós büntetést a tömegközlekedésen.
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok: milyen helyettes államtitkárok dolgoznak alattuk, és pontosan milyen feladatokért felelnek. A közoktatásban például külön helyettes államtitkári területet kapott a pedagógiai innováció és a pedagógusszakma megújítása.
Vajtu Anasztázia az életvégi döntéseket jogi szempontból vizsgáló dolgozatáért vehette át a díjat.
Minden olyan eredeti ötletet várnak, amely AI-ügynökök alkalmazásával újragondolhatja vagy hatékonyabbá teheti a pénzügyi szolgáltatásokat.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
Kovács András Bálint a saját kinevezésének háttere kapcsán elmondta, számára sem világos, milyen folyamat révén választották elnöknek.
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
Reagált Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár Cserhalmi György nyilvános bírálatára, mely szerint „beejtőernyőztetik” az előző rendszer embereit a Színház- és Filmművészeti Egyetemre (SZFE).
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
A folyamat végéig még ellátja a feladatait.
Előrehozott érettségivel tudott felvételt nyerni az intézménybe.
