A hibrid munkavégzés lett az egyik legfontosabb szempont a pályakezdők körében, alig vannak, akik egész nap irodából dolgoznának – derül ki egy friss, egyetemisták körében készült felmérésből. A kutatás szerint a diákok többsége már tanulmányai mellett is dolgozik, és első munkahelyén elsősorban a rugalmasságot keresi.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Új pozíciójában a fiatalok nemzetközi érdekképviseletét tartja egyik legfontosabb feladatának Kincse Csongor. A Tisza Párt országgyűlési képviselője szerint arra fog törekedni, hogy minél több fiatal jusson döntéshozó szerephez.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Egy friss reprezentatív felmérés alapján a válaszadók közel 80 százaléka szerint továbbra is erősen jelen van az a gondolkodás, miszerint léteznek „fiús” és „lányos” szakmák.
Miközben a pályakezdők jelentős része már most is a fizetése felét költi lakhatásra, és egyre több egyetemista kényszerül munkát vállalni a tanulmányai mellett, Hankó Balázs arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után az albérlet és az autó fenntartása is „szinte megfizethetetlenné válna” a fiatalok számára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A DPR friss kutatásában megnéztük, mely képzési területeken a legnagyobb az esély vezetői pozícióba kerülni, és hol tudják leginkább hasznosítani a diplomások a megszerzett tudásukat a munkájuk során.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
Akár egy maximum 100 cm magasságig dolgozó villanyszerelőt is kitermelhet a jelenlegi szakképzési rendszer – ezzel a példával illusztrálta a Pedagógusok Szakszervezete, mennyire abszurd helyzetek fordulhatnak elő a szakképzésben.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján megnéztük, hogy a gazdaságtudományi képzéseken végzettek Magyarország mely vármegyéiben számíthatnak a legmagasabb fizetésekre. Az eredményekből jól látszik: bár sok esetben Budapest vezet, néhány szakon más régiókban lehet a legjobban keresni.
Megmutatjuk, mely vármegyékben ér a legtöbbet a diploma képzésterületenként.
A társadalomtudományi képzési területen végzett frissdiplomások közül mennek a legtöbben külföldre dolgozni a DPR friss felmérése szerint.
A Diplomás Pályakövetési Rendszerben érdekes adatokra bukkantunk, hogy milyen munkakörben helyezkedtek el a friss diplomás előadóművészek.
Újabb politikusgyerekek diplomáciai karrierjéről írt a közösségi oldalán Hadházy Ákos. A korrupciós ügybe keveredett volt igazságügyi államtitkár, Völner Pál lánya is konzuli beosztást kapott.
Úgy tűnik, egy tanári diploma nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is új karrierutakat nyithat meg.
2025-ben átlépte bruttóban a diplomások átlagkeresete az 1 millió forintot.
A kulturális ágazatban dolgozók bérhelyzete évek óta megoldatlan, új akciót találtak ki a követeléseik elérése érdekében.
Van olyan terület, ahol a válaszadók több mint 20 százaléka egyáltalán nem használja a diplomájával megszerzett tudást a munkája során.
A KSH legfrissebb adatai szerint a nettó átlagbér viszont közel 550 ezer forint.
