Ezekkel az alapszakos diplomákkal lehet a legjobban keresni

Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légi közlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.

Fontos, hogy a felmerésben a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatait kötötték össze például a NAV adatbázisával, és csak olyan képzések szerepelnek a jövedelmi listában, ahol az adott évfolyamon legalább 10-en végeztek. (A fizetések a 2024-es decemberi adatokat tükrözik.)

Ez alapján a legjobban fizető alapszakos diplomák a következőek voltak:

  1. Állami légi közlekedés: 1 117 605 Ft
  2. Katonai vezető: 915 562 Ft
  3. Katonai logisztika: 890 338 Ft
  4. Járműmérnöki: 842 995 Ft
  5. Villamosmérnöki: 808 655 Ft
  6. Bűnügyi igazgatási: 793 715 Ft
  7. Mérnökinformatikus: 786 843 Ft
  8. Nemzetközi biztonság- és védelempolitikai: 782 847 Ft
  9. Üzemmérnök-informatikus: 768 201 Ft
  10. Gépészmérnöki: 743 426 Ft

Az adatokból látszik, hogy a top10-es lista elején államtudományi, műszaki és informatikai képzések szerepelnek, de ezek közül csak bruttó átlagfizetés lépte át a bruttó egymillió forintot.

Kicsúszott a tavalyi győztes a top10-ből

Ha megnézzük a 2024-es DPR-adatokat is, hogy az akkori listavezető diploma, a katonai infokommunikáció a 2025-ös top10-es listára nem került be, egyszerűen azért, mert nem is szerepel a listázott szakok között. Tehát ez azt jelenti, hogy 10-nél kevesebben végeztek a 2022/2023-as tanévben ezen az alapképzésen.

A katonai vezető továbbra is a második legjobban fizetett diploma, viszont 2024-hez képest a bruttó 779 537 forintos átlagfizetés 915 562 forintra emelkedett. Ez több mint 136 ezer forintos, mintegy 17 százalékos növekedés. Még látványosabban nőtt a katonai logisztika alapképzésen végzett átlagos bére (705 874 forintról 890 338 forintra), ez mintegy 184 ezer forintos, 26 százalékos emelkedés. A szak ezzel a korábbi hetedik helyről a fizetési lista elejére ugrott.

Volt olyan szak, ahol 16 százalékkal nőtt az átlagfizetés

A műszaki szakok közül különösen a járműmérnök alapszak esetében nőtt az átlagfizetés. A 2024-es adatokban bruttó 722 067 forintos átlagjövedelemmel még az ötödik helyen volt, azonban a 2025-ös adatok alapján már 842 995 forintot keresnek átlagosan az ezen a szakon végzettek. Ez közel 121 ezer forintos, 16,7 százalékos növekedést jelent.

A villamosmérnökként végzettek fizetése szintén emelkedett, de kisebb mértékben: 752 160 forintról 808 655 forintra, vagyis mintegy 56,5 ezer forinttal, 7,5 százalékkal. Emiatt hiába lett magasabb a fizetésük, a 2025-ös rangsorban hátrébb csúsztak.

Fontos azt is kiemelni, hogy a mérnökinformatikusok átlagjövedelme 740 769 forintról 786 843 forintra, vagyis körülbelül 46 ezer forinttal, 6,2 százalékkal nőtt. Az üzemmérnök-informatikusoknál ennél nagyobb, közel 69 ezer forintos, 9,9 százalékos emelkedés történt: 699 164 forintról 768 201 forintra nőtt az átlagjövedelem.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy egyetlen gazdasági szak sem került fel a legjobban fizetett alapszakos diplomák közé.

Összességében elmondható, hogy a 2025-ös adatok alapján is elsősorban speciális, sokszor viszonylag kis létszámú alapszakokon végzetteknél volt magasabb az átlagfizetés. Azoknál a képzéseknél pedig, amelyek a tavalyi és az idei élmezőnyben is szerepeltek, minden esetben emelkedett a friss diplomások bruttó havi átlagjövedelme.

Bekerült egy magyar egyetem a világ legjobb 250 egyeteme közé

Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.

Hozzászólások

Pilz Olivér is tankerületi vezető lett

Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.