Friss adatok, ezekkel az alapszakos diplomákkal lehet a legtöbbet keresni 2025-ben

Drasztikusan csökkent több katonai alapszak esetében a frissen végzettek átlagbére. Hét diplomával is bruttó 700 ezernél magasabb fizetésre számíthatnak a pályakezdők, és továbbra sincs gazdasági szak a top 10-ben. Mutatjuk a top10-es listát.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es, legfrissebb – 2021/2022-ben végzetteket is vizsgáló – adataiból kiderült, hogy az alábbi tíz végzettséggel lehetett átlagosan a legtöbbet keresni 2023 decemberében bruttóban:

  1. katonai infokommunikáció 879 102 Ft
  2. katonai vezető 779 537 Ft
  3. villamosmérnök 752 160 Ft
  4. mérnökinformatikus 740 769 Ft
  5. járműmérnök 722 067 Ft
  6. mechatronikai mérnök 718 169 Ft
  7. katonai logisztika 705 874 Ft
  8. üzemmérnök-informatikus 699 164 Ft
  9. könnyűipari mérnök 691 640 Ft
  10. programtervező informatikus 683 394 Ft

Ha összehasonlítjuk az adatokat az egy évvel korábbival, akkor láthatjuk, hogy továbbra is katonai infokommunikációs diplomával lehet itthon a legtöbbet keresni. Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy háború ide, infláció oda, míg tavaly közel bruttó 1,1 millió forint volt a frissdiplomások átlagfizetése ezen a szakon, a friss adatok alapján az átlagbérük bruttóban már a 900 ezret sem éri el.

A jelenség hátterében feltehetően az áll, hogy még ha nem is százas nagyságrendben, de egyre többen végeznek ezen a szakon. 2019/2020-as tanévben 17-en, míg a 2021/2022-esben pedig 23-an diplomáztak katonai infokommunikációból.

A képzeletbeli dobogó második fokára a katonai vezetői szak került fel idén is, bár a kezdőfizetés itt is csökkent bruttó 939 ezerről 779 ezer forintra.

A listában nagyot ugrott előre a villamosmérnöki szak, hiszen a tavalyi kilencedik után, idén a harmadik helyet szerezte meg. Az óriási előrelépés hátterében az állt, hogy egy év alatt közel bruttó 100 ezer forinttal növekedett a frissen végzettek átlagbére.

Az előző évhez képest egy helyet javított a mérnökinformatikus képzés is, ugyanis a bruttó 740 769 forinttal a negyedik legjobban fizető alapszakos diploma lett.

A rangsor ötödik helyére a járműmérnöki szak került, ami tavaly még nem volt rajta a top10-es listán, hiszen pályakezdők csak bruttó 598 347 forintos átlagfizetést vittek haza, míg idén jóval magasabb, bruttó 722 067 forintos átlagbérre számíthatnak.

Hasonlóan nagyot nőtt az átlagfizetés a hatodik helyen lévő mechatronikai mérnökök esetében is. Nagyot esett vissza viszont a katonai logisztikusi képzés, ugyanis idén a tavalyi harmadik után csak a hetedik helyet érte el. A pályakezdők átlagfizetése egy év alatt bruttó 174 ezerrel lett kevesebb.

Magasabb kezdőfizetés a katonai szakokat leszámítva

Összességében elmondható, hogy idén is általában speciális területen, viszonylag kisebb alapszakokon végzettek számíthatnak magasabb kezdőfizetésre. Szintén jó hír, hogy a frissdiplomás átlagbérek (több államtudományi szak kivételével) mindenhol emelkedtek, ha nem is akkor mértékben, mint az előző években.

Míg a 2019/2020-ben végzettek esetében elég volt bruttó 500 ezer forint ahhoz, hogy egy képzés felkerüljön a legjobban fizető diplomák tízes listájára, addigra a 2020/2021-ben végzettek esetében ehhez már közel bruttó 650 ezres átlagfizetésre volt szükség, és a 2021/2022-ben diplomázottaknál már mintegy bruttó 680 ezer forintra.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.