Drasztikusan csökkent több katonai alapszak esetében a frissen végzettek átlagbére. Hét diplomával is bruttó 700 ezernél magasabb fizetésre számíthatnak a pályakezdők, és továbbra sincs gazdasági szak a top 10-ben. Mutatjuk a top10-es listát.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es, legfrissebb – 2021/2022-ben végzetteket is vizsgáló – adataiból kiderült, hogy az alábbi tíz végzettséggel lehetett átlagosan a legtöbbet keresni 2023 decemberében bruttóban:
Ha összehasonlítjuk az adatokat az egy évvel korábbival, akkor láthatjuk, hogy továbbra is katonai infokommunikációs diplomával lehet itthon a legtöbbet keresni. Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy háború ide, infláció oda, míg tavaly közel bruttó 1,1 millió forint volt a frissdiplomások átlagfizetése ezen a szakon, a friss adatok alapján az átlagbérük bruttóban már a 900 ezret sem éri el.
A jelenség hátterében feltehetően az áll, hogy még ha nem is százas nagyságrendben, de egyre többen végeznek ezen a szakon. 2019/2020-as tanévben 17-en, míg a 2021/2022-esben pedig 23-an diplomáztak katonai infokommunikációból.
A képzeletbeli dobogó második fokára a katonai vezetői szak került fel idén is, bár a kezdőfizetés itt is csökkent bruttó 939 ezerről 779 ezer forintra.
A listában nagyot ugrott előre a villamosmérnöki szak, hiszen a tavalyi kilencedik után, idén a harmadik helyet szerezte meg. Az óriási előrelépés hátterében az állt, hogy egy év alatt közel bruttó 100 ezer forinttal növekedett a frissen végzettek átlagbére.
Az előző évhez képest egy helyet javított a mérnökinformatikus képzés is, ugyanis a bruttó 740 769 forinttal a negyedik legjobban fizető alapszakos diploma lett.
A rangsor ötödik helyére a járműmérnöki szak került, ami tavaly még nem volt rajta a top10-es listán, hiszen pályakezdők csak bruttó 598 347 forintos átlagfizetést vittek haza, míg idén jóval magasabb, bruttó 722 067 forintos átlagbérre számíthatnak.
Hasonlóan nagyot nőtt az átlagfizetés a hatodik helyen lévő mechatronikai mérnökök esetében is. Nagyot esett vissza viszont a katonai logisztikusi képzés, ugyanis idén a tavalyi harmadik után csak a hetedik helyet érte el. A pályakezdők átlagfizetése egy év alatt bruttó 174 ezerrel lett kevesebb.
Magasabb kezdőfizetés a katonai szakokat leszámítva
Összességében elmondható, hogy idén is általában speciális területen, viszonylag kisebb alapszakokon végzettek számíthatnak magasabb kezdőfizetésre. Szintén jó hír, hogy a frissdiplomás átlagbérek (több államtudományi szak kivételével) mindenhol emelkedtek, ha nem is akkor mértékben, mint az előző években.
Míg a 2019/2020-ben végzettek esetében elég volt bruttó 500 ezer forint ahhoz, hogy egy képzés felkerüljön a legjobban fizető diplomák tízes listájára, addigra a 2020/2021-ben végzettek esetében ehhez már közel bruttó 650 ezres átlagfizetésre volt szükség, és a 2021/2022-ben diplomázottaknál már mintegy bruttó 680 ezer forintra.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
