A dobogóig repítette Krausz Ferenc a Műegyetemet - itt a HVG 2025-ös oktatói részrangsora

Felkerült a dobogóra a BME, holtverseny a harmadik helyen, triplázás a kilencediken. Mutatjuk a HVG Diploma 2025 oktatói részrangsorának első tíz helyezettjét, ami idén valójában tizenegy.

  • Székács Linda

Idén is a Szegedi Tudományegyetemen tanítanak a legkiválóbb oktatók - derül ki a HVG frissen megjelent, 2025-ös felsőoktatási részrangsorából.

A HVG Diploma 2025-ös kiadványában megjelent összesített rangsorban az első helyet idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerezte meg, ugyanakkor az összesített lista szempontját adó hallgatói kiválósági rangsort továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti, az oktatói kiválósági rangsor élére pedig tavalyhoz és tavalyelőtthöz hasonlóan 2025-ben is Szegedi Tudományegyetem került.

HVG Diploma 2025

Nobel-díjas kutatókkal az élen

Az oktatói kiválósági listát olyan szempontok alapján állították össze, mint az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya és az MTA-fokozattal rendelkező oktatók száma.

Ezek alapján a top 10-es lista tavalyhoz képest számos pontban átrendeződött. Minden szempontból révbe ért például a Műegyetem, ami az oktatói kiválósági rangsorban tavaly még a negyedik volt, idén azonban a második. Feltételezhető, hogy ez részben annak is köszönhető, hogy az egyetem munkatársai közé tartozik a Nobel-díjas Krausz Ferenc fizikus, míg a szintén Nobel-díjas Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem táborát erősíti.

A BME előretörése miatt egy helyet hátrébb csúszott a Debreceni Egyetem, ami így idén az oktatói kiválósági rangsor harmadik helyére került. Ezen a pozíción azonban meg kell osztoznia a tavaly még ötödik, idén szintén harmadik Károli Gáspár Református Egyetemmel.

Az oktatói kiválósági rangsorban az ELTE idén csak az ötödik helyezett lett. Feltételezhetően éppen emiatt csúszott le az összesített lista első helyéről. A kilencedik helyen pedig hármas holtverseny alakult ki. A Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is ezen a helyen osztozik 2024-ben.

Mutatjuk a teljes top 10-es listát, amiben idén valójában tizenegy egyetem szerepel:

  • 1. Szegedi Tudományegyetem
  • 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • 3. Debreceni Egyetem
  • 3. Károli Gáspár Református Egyetem
  • 5. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • 6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  • 7. Pannon Egyetem
  • 7. Semmelweis Egyetem
  • 9. Miskolci Egyetem
  • 9. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  • 9. Pécsi Tudományegyetem

Változatos részrangsorok

Ahogy azt már korábban is írtuk, az oktatói kiválósági rangsort öt fontos szempont;

  • az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma,
  • a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma,
  • a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya és
  • az MTA-fokozattal rendelkező oktatók száma

alapján állították össze.

Ezekben a részrangsorokban jellemzően nagyon máshogy alakul az egyetemek sorrendje, mint az összesített oktatói kiválósági listában.

Az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számában például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (6.) az első, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (16.) és a Soproni Egyetem (3.) követ. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók számában az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem került az első három helyre, míg a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya a Kodolányi János Egyetemen (14.), a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen alakul a legkedvezőbben.

A legtöbb MTA-fokozattal rendelkező oktató a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Szegedi Tudományegyemen és a Pannon Egyetemen tanít.

A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben

 

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

 

hvg
A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted.

Nem rangsorolták őket

Az oktatói kiválósági rangsorba nem kerültek bele azok az intézmények, amik döntően művészeti képzéseket indítanak. Ezek a

  • Budapesti Cirkuszművészeti és Kortástánc Főiskola,
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem,
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem,
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
  • Magyar Táncművészeti Egyetem,
  • Színház- és Filmműészeti Egyetem.
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.