Ezen a 10 egyetemen volt a legmagasabb a felvettek átlagpontszáma

Bár tavalyhoz képest csökkent, de a top5-ben még így is 400 fölött volt a felvettek átlagpontszáma.

A HVG idén is rangsorolta a magyar egyetemeket, amelynek során az is egy fontos szempont volt, hogy melyik felsőoktatási intézménybe mekkora átlagpontszámmal kerültek a jelentkezők a felvételin. Ezt a részlistát egyébként évek óta a Corvinus vezeti, és - megváltozott pontszámítás ide vagy oda - a Közgázt idén sem tudta egyik egyetem sem letaszítani a trónról.

A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted.

Az összesített egyetemi rangsort vezető BME a második, míg a Pázmány a harmadik helyet szerezte meg.

A top 10-es lista a következőképpen alakult:

  1. Budapesti Corvinus Egyetem: 460 pont
  2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 417 pont
  3. Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 412 pont
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem: 409 pont
  5. Semmelweis Egyetem: 405 pont
  6. Állatorvostudományi Egyetem: 400 pont
  7. Moholy–Nagy Művészeti Egyetem  393 pont
  8. Budapesti Gazdasági Egyetem: 384 pont
  9. Károli Gáspár Református Egyetem: 383 pont
  10. Óbudai Egyetem: 381 pont

Az átlagpontszámok tavalyhoz képest valamivel alacsonyabbak lettek, amelynek az egyik oka az volt, hogy 2024-ben megváltozott a felvételi pontszámítás.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu