Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nagy meglepetés, hogy a top 10-es listában egyetlen gazdasági végzettség sem szerepel. Mutatjuk, melyik diplomával lehet az egyetem után a legtöbbet keresni.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as legfrissebb – 2020/2021-ben végzetteket is vizsgáló – adataiból kiderült, hogy az alábbi tíz végzettséggel lehetett átlagosan a legtöbbet keresni 2022 decemberében bruttóban:
A top 10-es listából látszik, hogy az államtudományi képzések továbbra is a legjobban fizető diplomák közé tartoznak. Az első hat helyen egy kivétellel csak ilyen végzettség szerepel. Újdonság, hogy a korábbiakhoz képest a képzeletbeli dobogóra nem fért fel a mérnökinformatikus diploma a bruttó 719 587 forintos átlagfizetésével sem.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Nincsen egyetlen gazdasági végzettség sem a top 10-ben
A lista második felében is csak műszaki, informatikai diplomák vannak. Újoncként a tizedik helyre egy agrártudományi diploma: a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök fért be bruttó 652 945 forintos átlagfizetéssel.
Fontos változás, hogy az első tíz legjobban kereső diploma között nincsen egyetlen gazdasági sem. A korábbi méréshez képest az alkalmazott közdaságtan nagyot esett vissza. A 2020/2021-ben végzettek csak bruttó 482 356 forintos fizetésre számíthattak.
Emelkedtek a kezdőfizetések
Még egy szembetűnő változás látszik a most közzétett adatokból, ugyanis a kezdőbérek a nagyrészt speciális tudást igénylő diplomák esetében jócskán megugrottak. A katonai infokommunikáció esetében mintegy bruttó 450 ezer forinttal emelkedtek a fizetések, de a friss diplomás katonai vezetők is körülbelül bruttó 330 ezer forinttal többet kerestek. De az alapképzést végzett mérnökinformatikusoknak és villamosmérnököknek is több mint százezer forinttal lett magasabb az átlagjövedelme.
Míg a 2019/2020-ben végzettek esetében elég volt bruttó 500 ezer forint ahhoz, hogy egy képzés felkerüljön a legjobban fizető diplomák tízes listájára, addigra a 2020/2021-ben végzettek esetében ehhez már mintegy bruttó 650 ezres átlagfizetésre volt szükség.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.