Felsőoktatási felvételi 2026: újonnan indult mesterképzés a legnépszerűbb a műszaki területen

Az alapképzések közül továbbra is a mérnökinformatikus számít a legnépszerűbbnek, míg mesterszinten az idén először meghirdetett mesterséges intelligencia informatikus szak vonzza a legtöbb jelentkezőt. Mutatjuk, mely műszaki és informatikai képzések iránt a legnagyobb az érdeklődés.

A Felvi adatai szerint a 2026-os felvételin csaknem minden ötödik diák műszaki vagy informatikai területen szeretne továbbtanulni. Az elmúlt évek tendenciája folytatódik: a műszaki képzések iránti érdeklődés öt év alatt közel 60 százalékkal nőtt, de az informatikai szakoknál is 10 százalékos emelkedés látható.

Alapszakon több mint kétezer első helyes jelentkezőt vonzott a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki és a programtervező informatikus képzés. Mesterszinten a legnépszerűbb az új mesterséges intelligencia informatikus szak lett, amely mögött a programtervező informatikus és az építész képzés következik a rangsorban.

A top 5 informatikai és műszaki alapképzés (első helyes jelentkezők alapján):

  1. mérnökinformatikus: 3004

  2. gépészmérnök: 2842

  3. programtervező informatikus: 2085

  4. gazdaságinformatikus: 1998

  5. villamosmérnöki: 1958

A top 5 informatikai és műszaki mesterképzés (első helyes jelentkezők alapján):

  1. mesterséges intelligencia informatikus: 426

  2. programtervező informatikus: 367

  3. építész: 282

  4. gépészmérnöki: 231

  5. mérnökinformatikus: 229

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.