Felsőoktatási felvételi 2026: újonnan indult mesterképzés a legnépszerűbb a műszaki területen

Az alapképzések közül továbbra is a mérnökinformatikus számít a legnépszerűbbnek, míg mesterszinten az idén először meghirdetett mesterséges intelligencia informatikus szak vonzza a legtöbb jelentkezőt. Mutatjuk, mely műszaki és informatikai képzések iránt a legnagyobb az érdeklődés.

A Felvi adatai szerint a 2026-os felvételin csaknem minden ötödik diák műszaki vagy informatikai területen szeretne továbbtanulni. Az elmúlt évek tendenciája folytatódik: a műszaki képzések iránti érdeklődés öt év alatt közel 60 százalékkal nőtt, de az informatikai szakoknál is 10 százalékos emelkedés látható.

Alapszakon több mint kétezer első helyes jelentkezőt vonzott a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki és a programtervező informatikus képzés. Mesterszinten a legnépszerűbb az új mesterséges intelligencia informatikus szak lett, amely mögött a programtervező informatikus és az építész képzés következik a rangsorban.

A top 5 informatikai és műszaki alapképzés (első helyes jelentkezők alapján):

  1. mérnökinformatikus: 3004

  2. gépészmérnök: 2842

  3. programtervező informatikus: 2085

  4. gazdaságinformatikus: 1998

  5. villamosmérnöki: 1958

A top 5 informatikai és műszaki mesterképzés (első helyes jelentkezők alapján):

  1. mesterséges intelligencia informatikus: 426

  2. programtervező informatikus: 367

  3. építész: 282

  4. gépészmérnöki: 231

  5. mérnökinformatikus: 229

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Közoktatás
Vendégszerző

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Közoktatás
Gál Luca

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.