Bruttó 538 ezer forintot is kereshetnek, akik műszaki területen szereznek alapszakos diplomát

Évek óta a műszaki területeken diplomát szerző egyetemisták számíthatnak az egyik legmagasabb bruttó átlagfizetésre már rögtön azt követően, hogy megszerzik az alapszakos diplomájukat. Nem mindegy viszont, hogy ki milyen szakon végez, bizonyos képzések között ugyanis akár bruttó 200 ezer forintos bérkülönbség is lehet.

  • Székács Linda

A dipomás pályakövetés legfrissebb adatai alapján a legjobban fizető műszaki alapszakma a villamosmérnök, akiknek a bruttó átlagjövedelme 538 ezer forint. A frissen végzett villamosmérnökök általában kicsivel több, mint egy hónap alatt találják meg az első munkahelyüket, több mint 95 százalékuk diplomás munkát végez, a legtöbben pedig elektronikai mérnöki területen, energetikai mérnökként, vagy szoftverfejlesztési területen helyezkednek el.

Az alapszakot a 2019/2020-ban végzettek száma alapján a legtöbben az Óbudai Egyetemen végzik el. Második helyen a Budapesti Műszaki Egyetem áll, majd a Széchenyi István Egyetem. Az alapszakot végzettek 44 százaléka továbbtanul, amit leggyakrabban a Budapesti Műszaki Egyetem mesterképzésén végeznek el.

A második legjobban kereső műszaki terület a közlekedésmérnöki. A friss diplomások bruttó átlagfizetése ezzel a diplomával 512 869 forint, az első munkavégzésig eltelt hónapok száma pedig ezen a képzési területen közel 3 hónap, viszont a végzettek 90 százaléka diplomás munkát végez, gépészmérnöki, vagy egyéb mérnöki pozícióban dolgozik. A diplomájukat a legtöbben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzik meg, a második legnépszerűbb egyetem a győri Széchenyi István Egyetem, majd a Nyíregyházi Egyetem. Az alapszakon végzettek 42,11 százaléka folytatja a tanulmányait mesterképzésen.

A toplista harmadik helyén pedig a járműmérnökök állnak bruttó 509 ezer forintos átlagjövedelemmel. Ők jellemzően kicsivel több, mint két hónap alatt találják meg az első munkahelyüket. 90 százalékuk diplomás munkát végez, gépészmérnökként vagy egyéb mérnöki területen helyezkedik el. A legtöbb járműmérnök a 2019/20-as tanévben a győri egyetemről került ki, de sokan végeztek a Budapesti Műszaki Egyetemen és a kecskeméti Neumann János Egyetemen is. Az alapszakon végzettek közel fele mesterszakon folytatja a tanulmányait, a leggyakrabban választott intézmény ebben az esetben a Miskolci Egyetem.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.