Völner Pál lánya klasszikus ének diplomával dolgozik konzulként a bécsi nagykövetségen

Újabb politikusgyerekek diplomáciai karrierjéről írt a közösségi oldalán Hadházy Ákos. A korrupciós ügybe keveredett volt igazságügyi államtitkár, Völner Pál lánya is konzuli beosztást kapott.

Miután kiderült, hogy Németh Szilárd lánya, Németh Virág énektanári diplomával dolgozhat diplomáciai pozícióban Malajziában, Hadházy Ákos arról posztolt, hogy Völner Eszter a bécsi magyar nagykövetségen dolgozik: a külképviselet honlapján konzulként és attaséként szerepel.

Önéletrajza alapján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem klasszikus ének szakán szerzett diplomát, miközben levelező képzésen a Széchenyi István Egyetem turizmus-vendéglátás szakát is elvégezte.

Megnéztük, milyen munkakörben alkalmazzák a frissen végzett előadóművészeket

Hadházy Ákos szerint ugyanakkor sem jogi, sem államigazgatási, sem nemzetközi kapcsolatokhoz kötődő képzettség nem szerepel a nyilvános szakmai előéletében, amely a diplomáciai pályához általában kapcsolódni szokott.

,,Itthon kell maradnia valakinek, hogy olyan országot teremtsen, hogy akik elmennek, egyszer hazajöhessenek" - villáminterjú Pankotai Lilivel

Hadházy azt is írta, hogy Völner Pál elintézte, hogy lánya a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében utazzon ki az Egyesült Államokba, majd a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program résztvevőjeként három hónapig a Vatikánban működő magyar nagykövetségen dolgozzon gyakornokként.

„Nade ettől még nem lesz valakiből diplomata - kivéve, ha az apja a NER prominense” - írta Hadházy posztjában.

Az ügy előzménye, hogy több sajtóorgánum arról írt: Németh Virág, Németh Szilárd lánya Malajziában dolgozik diplomáciai munkakörben, miközben énektanári végzettséggel rendelkezik. Több újság is kérdéseket küldött a külügyminisztériumnak arról, milyen szakmai szempontok alapján választották ki a pozícióra, de a poszt szerint a tárca – amelyet Szijjártó Péter vezet – nem válaszolt ezekre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.