Új pozíciójában a fiatalok nemzetközi érdekképviseletét tartja egyik legfontosabb feladatának Kincse Csongor. A Tisza Párt országgyűlési képviselője szerint arra fog törekedni, hogy minél több fiatal jusson döntéshozó szerephez.
Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának egyik alelnökévé választottak. Az egyik legfontosabb feladatom a következő években az lesz, hogy a fiatalok érdekeit képviseljem a nemzetközi színtéren
– írja Kincse Csongor tiszás országgyűlési képviselő a Facebook-posztjában. Az Interparlamentáris Unió (IPU) szuverén államok parlamentjeinek egyetlen világszervezete, amelynek fő feladata a parlamenti intézmények fejlesztése és a demokrácia erősítése.
Az IPU Magyar Nemzeti Csoportja az országgyűlési képviselők által létrehozott, többoldalú baráti tagozatok és kétoldalú baráti csoportok munkájában koordináló, a házelnök számára javaslattevő szerepet lát el az Országgyűlésben. Nemzetközi szinten az IPU évente két közgyűlést és szakosított konferenciákat szervez, ezen az Országgyűlés a ciklus kezdetén választott elnökségi delegáció révén képviselteti magát. Elnöke a tiszás Kulcsár Krisztián lett.
Kincse Csongor elmondta: szeretné, ha a jövőben minél több fiatal foglalkozna közélettel, és jutna döntéshozó helyzetbe, mert a nézőpontjukra és részvételükre minden szinten szükség van, ő az IPU keretein belül ezen fog dolgozni.
Az országgyűlési képviselő tavaly a Szegedi Tudományegyetem diplomaosztóján a hazai egészségügyet bíráló fiatal orvosként vált ismertté, majd a Tisza Párt jelöltje lett, listáról jutott be a parlamentbe. Az Országgyűlés oktatási bizottságának tagja.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős oktatási bizottságának. A testületben a Tisza Párt hat, a Fidesz két delegáltja dolgozik majd, és több olyan szereplő is bekerült, akik hosszú évek óta a közoktatásban vagy az oktatási intézményrendszerben dolgoznak.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
