Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
Súlyos állításokat fogalmazott meg a Magyar Honvédség állapotáról Pálinkás Szilveszter a Telexnek adott interjúban, aki korábban maga is a honvédségi toborzókampány egyik legismertebb arca volt. Az egykori katona szerint a kommunikációban felépített kép és a hétköznapi valóság között akkora a szakadék, hogy azt sok frissen érkező honvédjelölt már az első benyomások után sarkon fordul, és inkább elmegy egy áruházlánchoz árufeltöltőnek.
Pálinkás arról beszélt, hogy szerinte a toborzás ugyan el tudja juttatni a fiatalokat „a laktanya kapujáig”, ott azonban sokan szembesülnek azzal, hogy a plakátokon bemutatott modern, rendezett és jól felszerelt hadsereg helyett egészen más körülmények fogadják őket.
Csatornaszag van a folyosókon, penészes zuhanyzók, penészes szálláshelyek várják őket, tehát olyan körülmények vannak, hogy meglátja a fiatal és sarkon fordul. Elmegy inkább valamelyik áruházlánchoz árufeltöltőnek, ahol kétszer annyit keres, látja a családját, hazamegy négykor, abszolút tervezhető az élete, és tiszta munkakörülmények várják.
– fogalmazott.
A volt százados szerint legénységi rendfokozatban nettó 300 ezer forint körüli fizetést lehet hazavinni, miközben a szolgálatért cserébe a katonák élete teljesen kiszámíthatatlanná válik. Elmondása szerint a háborús veszélyhelyzetre épülő működés miatt sokaknál gyakorlatilag nincs tervezhető munkaidő:
nem lehet tudni, mikor ér véget a nap, mikor jön új feladat, mikor kell hétvégén is szolgálatba állni.
Pálinkás szerint ez különösen azoknak megterhelő, akik családot szeretnének vagy már gyereket nevelnek. Az interjúban arról beszélt, hogy a katonák ugyan vállalják a hivatással járó terheket, de szerinte joggal várnának el cserébe legalább alapvető megbecsülést, kiszámíthatóbb rendszert és emberibb feltételeket.
Külön kitért a gyakorlótéri ellátásra is. Azt állította, hogy előfordul, hogy a katona egy kilogramm felszeletelt fehér kenyeret és két darab konzervet kap, miközben napokat tölt terepen. Szerinte ez nemcsak méltatlan, hanem szakmailag sem elfogadható, mert még az alapvető harcászati szempontoknak sem felel meg.
Az interjú egyik legerősebb állítása az volt, hogy Pálinkás szerint a katonák már annak is örülnének, ha olyan egyenruhát kapnának, amely nem szakad el, szakadás- és lángálló, és valóban védi őket. Pálinkás azt mondta, jelenleg olyan ruházat is van rendszerben, amely „már attól elszakad, hogy leülnek benne az irodában”.
Pálinkás a fizetés, az ellátás és a felszerelés mellett arról is beszélt, hogy szerinte súlyos morális válság alakult ki a honvédségen belül. Azt mondta, rengeteg a kiábrándult katona, és nagyon sok leszerelési kérelem van beadva. Szerinte a helyzetet csak elfedi, hogy a háborús veszélyhelyzet miatt sokan nem tudnak azonnal kilépni, de ha ez megszűnne, tömegek hagynák el a rendszert.
Bővül a honvédelem tantárgyat bevezető középiskolák köre, ezért új katonaoktató-képzés indult
Különösen éles kritikát fogalmazott meg a toborzási kampányokkal kapcsolatban is. Saját szerepét is ellentmondásosnak nevezte, mert miközben a nyilvánosság előtt azt kellett közvetítenie, hogy a honvédségnél minden rendben van, közben – állítása szerint – azt látta, hogy a katonatársai sorra adják be a leszerelési kérelmüket, és egyre elégedetlenebbek.
Szerinte a legnagyobb probléma az, hogy a rendszer kívülről próbál erőt és modernséget mutatni, ahelyett, hogy belül rakná rendbe az alapokat. Vagyis hiába a látványos kampány, ha a frissen belépők végül penészes zuhanyzókkal, rossz állapotú szállásokkal, alacsony fizetéssel és tervezhetetlen szolgálattal találkoznak.
Az egyik szülő szerint a háborús riogatás beleivódott a gyerekek mindennapjaiba, többen aggódnak a háború kitörése miatt.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
