Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
Súlyos állításokat fogalmazott meg a Magyar Honvédség állapotáról Pálinkás Szilveszter a Telexnek adott interjúban, aki korábban maga is a honvédségi toborzókampány egyik legismertebb arca volt. Az egykori katona szerint a kommunikációban felépített kép és a hétköznapi valóság között akkora a szakadék, hogy azt sok frissen érkező honvédjelölt már az első benyomások után sarkon fordul, és inkább elmegy egy áruházlánchoz árufeltöltőnek.
Pálinkás arról beszélt, hogy szerinte a toborzás ugyan el tudja juttatni a fiatalokat „a laktanya kapujáig”, ott azonban sokan szembesülnek azzal, hogy a plakátokon bemutatott modern, rendezett és jól felszerelt hadsereg helyett egészen más körülmények fogadják őket.
Csatornaszag van a folyosókon, penészes zuhanyzók, penészes szálláshelyek várják őket, tehát olyan körülmények vannak, hogy meglátja a fiatal és sarkon fordul. Elmegy inkább valamelyik áruházlánchoz árufeltöltőnek, ahol kétszer annyit keres, látja a családját, hazamegy négykor, abszolút tervezhető az élete, és tiszta munkakörülmények várják.
– fogalmazott.
A volt százados szerint legénységi rendfokozatban nettó 300 ezer forint körüli fizetést lehet hazavinni, miközben a szolgálatért cserébe a katonák élete teljesen kiszámíthatatlanná válik. Elmondása szerint a háborús veszélyhelyzetre épülő működés miatt sokaknál gyakorlatilag nincs tervezhető munkaidő:
nem lehet tudni, mikor ér véget a nap, mikor jön új feladat, mikor kell hétvégén is szolgálatba állni.
Pálinkás szerint ez különösen azoknak megterhelő, akik családot szeretnének vagy már gyereket nevelnek. Az interjúban arról beszélt, hogy a katonák ugyan vállalják a hivatással járó terheket, de szerinte joggal várnának el cserébe legalább alapvető megbecsülést, kiszámíthatóbb rendszert és emberibb feltételeket.
Külön kitért a gyakorlótéri ellátásra is. Azt állította, hogy előfordul, hogy a katona egy kilogramm felszeletelt fehér kenyeret és két darab konzervet kap, miközben napokat tölt terepen. Szerinte ez nemcsak méltatlan, hanem szakmailag sem elfogadható, mert még az alapvető harcászati szempontoknak sem felel meg.
Az interjú egyik legerősebb állítása az volt, hogy Pálinkás szerint a katonák már annak is örülnének, ha olyan egyenruhát kapnának, amely nem szakad el, szakadás- és lángálló, és valóban védi őket. Pálinkás azt mondta, jelenleg olyan ruházat is van rendszerben, amely „már attól elszakad, hogy leülnek benne az irodában”.
Pálinkás a fizetés, az ellátás és a felszerelés mellett arról is beszélt, hogy szerinte súlyos morális válság alakult ki a honvédségen belül. Azt mondta, rengeteg a kiábrándult katona, és nagyon sok leszerelési kérelem van beadva. Szerinte a helyzetet csak elfedi, hogy a háborús veszélyhelyzet miatt sokan nem tudnak azonnal kilépni, de ha ez megszűnne, tömegek hagynák el a rendszert.
Bővül a honvédelem tantárgyat bevezető középiskolák köre, ezért új katonaoktató-képzés indult
Különösen éles kritikát fogalmazott meg a toborzási kampányokkal kapcsolatban is. Saját szerepét is ellentmondásosnak nevezte, mert miközben a nyilvánosság előtt azt kellett közvetítenie, hogy a honvédségnél minden rendben van, közben – állítása szerint – azt látta, hogy a katonatársai sorra adják be a leszerelési kérelmüket, és egyre elégedetlenebbek.
Szerinte a legnagyobb probléma az, hogy a rendszer kívülről próbál erőt és modernséget mutatni, ahelyett, hogy belül rakná rendbe az alapokat. Vagyis hiába a látványos kampány, ha a frissen belépők végül penészes zuhanyzókkal, rossz állapotú szállásokkal, alacsony fizetéssel és tervezhetetlen szolgálattal találkoznak.
Az egyik szülő szerint a háborús riogatás beleivódott a gyerekek mindennapjaiba, többen aggódnak a háború kitörése miatt.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
