Bővül a honvédelem tantárgyat bevezető középiskolák köre, ezért új katonaoktató-képzés indult

A honvédelem tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék Magyarország védelmének alapelveit, és tudatos, felelős állampolgárként értsék az ország biztonságának jelentőségét.

A 2026/2027-es tanévben tovább bővül a honvédelem tantárgyat bevezető középiskolák köre, ezért újabb katonaoktató-képzés indult el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, január 26-án. A képzési program megnyitóján dr. Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára elmondta: jelenleg 374 iskolában több mint 32 ezer diák tanulja a honvédelem tantárgyat; a képzésért pedig összesen 354 katonaoktató felel.

Az államtitkár hozzátette, a katonaoktatók képzése a honvédelmi oktatási programmal együtt folyamatosan fejlődik. A felkészítés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar szakmai felügyeletével zajlik. A katonák számára a tantermi szerep új keretrendszert jelent, amelyhez elengedhetetlen a pedagógiai készségek elsajátítása.

Dr. Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja elmondta, hogy a százhúsz órás programjuk pedagógiai és tantermi tapasztalatokra épül.

„Célja, hogy a katonai fegyelem és szakmai tudás mellé korszerű tanári eszköztár és pedagógiai érzék társuljon”

– tette hozzá.

Jelenleg 374 iskolában több mint 32 ezer diák tanulja a honvédelem tantárgyat

90 fő kezdte meg a képzést

A közlemény szerint a honvédelem tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék Magyarország védelmének alapelveit, és tudatos, felelős állampolgárként értsék az ország biztonságának jelentőségét. A 2026/2027-es tanévre meghirdetett 120 órás katonaoktatói képzést – a több lépcsős kiválasztási folyamatot követően – mintegy kilencven fő kezdte meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.