A honvédelem tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék Magyarország védelmének alapelveit, és tudatos, felelős állampolgárként értsék az ország biztonságának jelentőségét.
A 2026/2027-es tanévben tovább bővül a honvédelem tantárgyat bevezető középiskolák köre, ezért újabb katonaoktató-képzés indult el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, január 26-án. A képzési program megnyitóján dr. Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára elmondta: jelenleg 374 iskolában több mint 32 ezer diák tanulja a honvédelem tantárgyat; a képzésért pedig összesen 354 katonaoktató felel.
Az államtitkár hozzátette, a katonaoktatók képzése a honvédelmi oktatási programmal együtt folyamatosan fejlődik. A felkészítés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar szakmai felügyeletével zajlik. A katonák számára a tantermi szerep új keretrendszert jelent, amelyhez elengedhetetlen a pedagógiai készségek elsajátítása.
Dr. Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja elmondta, hogy a százhúsz órás programjuk pedagógiai és tantermi tapasztalatokra épül.
„Célja, hogy a katonai fegyelem és szakmai tudás mellé korszerű tanári eszköztár és pedagógiai érzék társuljon”
– tette hozzá.
A közlemény szerint a honvédelem tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék Magyarország védelmének alapelveit, és tudatos, felelős állampolgárként értsék az ország biztonságának jelentőségét. A 2026/2027-es tanévre meghirdetett 120 órás katonaoktatói képzést – a több lépcsős kiválasztási folyamatot követően – mintegy kilencven fő kezdte meg.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
