A honvédelem tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék Magyarország védelmének alapelveit, és tudatos, felelős állampolgárként értsék az ország biztonságának jelentőségét.
A 2026/2027-es tanévben tovább bővül a honvédelem tantárgyat bevezető középiskolák köre, ezért újabb katonaoktató-képzés indult el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, január 26-án. A képzési program megnyitóján dr. Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára elmondta: jelenleg 374 iskolában több mint 32 ezer diák tanulja a honvédelem tantárgyat; a képzésért pedig összesen 354 katonaoktató felel.
Az államtitkár hozzátette, a katonaoktatók képzése a honvédelmi oktatási programmal együtt folyamatosan fejlődik. A felkészítés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar szakmai felügyeletével zajlik. A katonák számára a tantermi szerep új keretrendszert jelent, amelyhez elengedhetetlen a pedagógiai készségek elsajátítása.
Dr. Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja elmondta, hogy a százhúsz órás programjuk pedagógiai és tantermi tapasztalatokra épül.
„Célja, hogy a katonai fegyelem és szakmai tudás mellé korszerű tanári eszköztár és pedagógiai érzék társuljon”
– tette hozzá.
A közlemény szerint a honvédelem tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék Magyarország védelmének alapelveit, és tudatos, felelős állampolgárként értsék az ország biztonságának jelentőségét. A 2026/2027-es tanévre meghirdetett 120 órás katonaoktatói képzést – a több lépcsős kiválasztási folyamatot követően – mintegy kilencven fő kezdte meg.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
