A szülők beleegyezését kérte egy honvédelmi alapismereteket is oktató iskola ahhoz, hogy tanórai keretek között lőtérre vigyék és légfegyverrel lőni tanítsák a tizenegyedikeseket. Van, akik szerint ez "izgalmas" és akár ahhoz is hozzájárulhat, hogy többen kedvet kapjanak a sportlövészethez, a legtöbben viszont élből elutasítják az órai fegyverhasználatot még akkor is, ha az elvileg felügyelt.
,,Hozzájárulok, hogy gyermekem a honvédelem tantárgy oktatásán (lövészeti biztonsági rendszabályok, lőelmélet és légpuskával történő lőgyakorlat) a Csepeli Lövész Egylet lőterén részt vegyen" - ez szerepel azon az aláírandó dokumentumon, ami az elmúlt napokban felbukkant a közösségi médiában.
A dokumentum szerint a középfokú intézmények 11. évfolyamán Honvédelmi Alapismeretek tantárgyat is tanuló diákok számára a tanterv részét képezik a gyakorlati órák is az elmélet mellett. Ennek része a lövészeti alapismeretek oktatása, azon belül is az emberi élet kioltására nem alkalmas, maximum 7,5 j torkolati energiát meg nem haladó légyfegyverekkel történő lövészet.
Hogy a dokumentum hiteles-e és valóban lőhetnek-e a Honvédelmi Alapismeretek órákon a diákok, azzal kapcsolatban lapunk megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium azt írta;
,,A Honvédelem tantárgy a Belügyminisztériummal és a Kulturális és Innovációs Minisztériummal egyeztetve került bevezetésre a köznevelési intézmények 11., illetve a szakképzők 9. évfolyamán. Az első félévben heti egy órában elméleti ismereteket tanulnak a diákok, a másodikban pedig gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. Ezek tartalmát az iskola és a katona oktató közösen határozza meg, szülői hozzájárulással.
A lövészet nem kötelező, kizárólag igény esetén, biztonságos körülmények között valósulhat meg, és aki nem vesz részt rajta, semmilyen hátrányt nem szenved. Gyakoribbak az olyan tevékenységek, mint az elsősegély, a tájékozódás vagy a víztisztítás, a program kialakításában pedig az iskolák széles döntési szabadságot kapnak.
A szülők nincsenek oda az ötletért
Hogy adott esetben a szülők aláírnák-e az említett dokumentumot, tehát engednék-e, hogy a gyerekeik iskolai oktatás keretei között lövészeten vegyenek részt, azzal kapcsolatban a Szülői Hang több mint 32 ezer tagot számláló csoportjában érdeklődtünk, a válasz pedig néhány kivétellel egyértelmű "nem" volt.
Volt, aki azzal érvelt, hogy ilyenek nélkül is számos "felesleges tanórája" van a gyerekének. A legtöbbeknek azonban a konkrét fegyverhasználattal lenne problémája - még akkor is, ha az emberölésre nem alkalmas és katona oktató jelenlétében történne.
Amennyi problémás magatartású gyerek van, hamar balesetek lennének belőle. Agyilag teljesen éretlenek az ilyenhez nagyon sokan közülük. Ha meg baj történik, elintézik egy széttárt karral majd?
- írta a felhívásunkra egy szülő. Többen hozzátették, hogy ,,vaktölténnyel is ki lehet lőni a másik szemét" és hogy az ő gyerekükből ,,nem lesz golyófogó."
Számos szülő azt a márciusi esetet hozta fel ellenpéldának, amikor a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlótelepén egy kormánytisztviselők számára tartott önkénteskiképzésen felrobbant egy éles kézigránát egy mindössze 29 éves, a Miniszterelnökségnél titkárnőként dolgozó nő kezében. Ennek következtében a fiatal nő lágyrész- és arcsérülést szenvedett, valamint az egyik oldalán a csuklóját, a másik oldalon az alkarját veszítette el. Csak a gyors beavatkozásnak és az életmentő műtétnek köszönhető, hogy nem halt bele a sérüléseibe.
,,Az iskolai keretek között oktatott lövészetet nem támogatom. Elég sok olyan ember kap fegyvert (akár engedélykötelesről beszélünk, akár nem) és foglalkozhat diákokkal, akiknek nem kellene, az meg már csak hab a tortán, hogy ha egy osztályteremben nem tudnak rendet tartani, akkor hogy akarnak egy lőtéren?" - fejtette ki a véleményét Ilona, aki egyébként magának a lövészetnek, mint sportágnak elmondása szerint nincs ellenére. Vele együtt azonban sokan mások is úgy vélik; annak nem kötelező tanórai foglalkozások keretében kellene teret adni, hanem inkább pszichológiai vizsgálatot követően kiscsoportos, szabadon választható délutáni szakkörként.
Vissza a szocializmusba?
Az ötlet egyébként nem teljesen újkeletű; a lövészet és az egyéb katonai jellegű képzések a szocializmus alatt is részei voltak a tantervnek a "honvédelmi nevelés" címszó alatt tartott gyakorlati foglalkozások keretében nagyjából a rendszerváltásig. Hasonlóan tehát, mint most, a honvédelmi alapismereteket tanító iskolákban, azzal a különbséggel, hogy akkor nem kértek engedélyt a szülőktől, mivel az órákon minden középiskolásnak részt kellett venni.
Azok a szülők pedig, akiknek volt ilyen órájuk középiskolásként, a válaszok szerint valamivel engedékenyebbek, mint azok, akik számára ez már nem volt kötelező.
54 éves vagyok. A mi időnkben is volt honvédelmi oktatás és légpuskával lőttünk is. Jártunk versenyekre is. Ha betartják a szabályokat,akkor nem lehet baj belőle. A lányom 15 éves. Nem fogom tiltani
- írta például Ildikó.
Mások pedig az oktatás mellett érvelve azt írták, hogy szerintük ez
többen pedig a sportlövéshez vagy a biatlonhoz is kedvet kaphatnának általa, ami néhány éven belül akár olimpiai helyezéseket és érmeket is jelenthetne Magyarországnak.
,,Ha nem sikerül úgy, mint a kezigránátos hölgy esete, akkor szerintem óriási élmény lehet" - jegyezte meg Zsuzsanna.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
