Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Csalódottság, düh, "jövőgyilkosság" - ehhez hasonló reakciók érkeznek az alig egy órája elfogadott státusztörvény hírére, miközben a kormány továbbra is azt hangoztatja, a státusztörvénnyel valójában jót tesznek a pedagógusokkal, míg a "baloldal" mindent megtesz az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek.
Akkor ennyi.
Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek!
Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk...
- írta Balatoni József, vagyis Jocó bácsi a Facebookon az elsők között reagálva a státusztörvény elfogadásának hírére.
A Parlament kedd délelőtt kétharmados többséggel, 136 igen, 58 nem és 0 tartozkódó szavazattal elfogadta a közbeszédben "bosszútörvény" néven emlegetett státusztörvényt. A hírre villámgyorsan reagáltak az ellenzéki pártok, a szakszervezetek és a pedagógusok is, akik az aHang petíciójánál ma reggelre már több mint ötezren jelezték, hogy felhagynak a pedagóguspályával, amennyiben elfogadják a törvényt.
Most nem szabad szomorúnak lenni, csak dühösnek
- mondta a Kossuth téren Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja az ott összegyűlt körülbelül százfős tömegnek, miközben a százkiló jéggel leírt "JÖVŐ" felirat az esőben már elolvadt mögötte.
"Totyik Tamás szerint a szavazás után nem bonthat majd pezsgőt a kormány, mert az iskolákban olyan feladatellátási problémák lesznek, amelyek megoldásába az intézményvezetők és a tankerületi vezetők is bele fognak „őrülni”. Magyarország pedig végképp nem bonthat majd pezsgőt, mert ez a státusztörvény az oktatási rendszernek csak árt. Magyarországnak pedig minőségi oktatási rendszerre lenne szüksége. Az alapvető problémákat a törvény nem fogja megoldani, a pedagóguspályát nem teszi vonzóvá, a tantervi szabályozás pedig értelemszerűen nem része a szavazásra váró törvényjavaslatnak. Mindez azt mutatja, hogy nem lesz megoldása az oktatás válságának" - írja a Pedagógusok Szakszervezete.
A törvény elfogadására, legfőképp pedig az ellenzéki pártoktól érkező 58 "nem" szavazatra a kormányon lévő párt, a Fidesz úgy reagált;
A mai szavazáson kiderült, hogy a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar Parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak. A ma elfogadott új életpálya-törvény mindezt garantálja a pedagógusok számára.
Közben pedig sorra érkeznek a közlemények az ellenzéki pártok részéről is. A Legyen Más a Politika (LMP) frakcióvezető-helyettese, Kanász-Nagy Máté szerint 10-15 éven belül nem lesz, aki oktassa a magyar diákokat. De elítélte a törvényt az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is, a Momentum pedig azt írja;
"Szégyen! Azzal, hogy a Fidesz megszavazta a bosszútörvényt, újabb szöget vert az oktatás, a pedagógusok és a magyar fiatalok jövőjének koporsójába! Ezt úgy hívják, hogy jövőgyilkosság. Nem felejtünk!"
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).