Csalódottság, düh, "jövőgyilkosság" - ehhez hasonló reakciók érkeznek az alig egy órája elfogadott státusztörvény hírére, miközben a kormány továbbra is azt hangoztatja, a státusztörvénnyel valójában jót tesznek a pedagógusokkal, míg a "baloldal" mindent megtesz az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek.
Akkor ennyi.
Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek!
Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk...
- írta Balatoni József, vagyis Jocó bácsi a Facebookon az elsők között reagálva a státusztörvény elfogadásának hírére.
A Parlament kedd délelőtt kétharmados többséggel, 136 igen, 58 nem és 0 tartozkódó szavazattal elfogadta a közbeszédben "bosszútörvény" néven emlegetett státusztörvényt. A hírre villámgyorsan reagáltak az ellenzéki pártok, a szakszervezetek és a pedagógusok is, akik az aHang petíciójánál ma reggelre már több mint ötezren jelezték, hogy felhagynak a pedagóguspályával, amennyiben elfogadják a törvényt.
Most nem szabad szomorúnak lenni, csak dühösnek
- mondta a Kossuth téren Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja az ott összegyűlt körülbelül százfős tömegnek, miközben a százkiló jéggel leírt "JÖVŐ" felirat az esőben már elolvadt mögötte.
"Totyik Tamás szerint a szavazás után nem bonthat majd pezsgőt a kormány, mert az iskolákban olyan feladatellátási problémák lesznek, amelyek megoldásába az intézményvezetők és a tankerületi vezetők is bele fognak „őrülni”. Magyarország pedig végképp nem bonthat majd pezsgőt, mert ez a státusztörvény az oktatási rendszernek csak árt. Magyarországnak pedig minőségi oktatási rendszerre lenne szüksége. Az alapvető problémákat a törvény nem fogja megoldani, a pedagóguspályát nem teszi vonzóvá, a tantervi szabályozás pedig értelemszerűen nem része a szavazásra váró törvényjavaslatnak. Mindez azt mutatja, hogy nem lesz megoldása az oktatás válságának" - írja a Pedagógusok Szakszervezete.
A törvény elfogadására, legfőképp pedig az ellenzéki pártoktól érkező 58 "nem" szavazatra a kormányon lévő párt, a Fidesz úgy reagált;
A mai szavazáson kiderült, hogy a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar Parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak. A ma elfogadott új életpálya-törvény mindezt garantálja a pedagógusok számára.
Közben pedig sorra érkeznek a közlemények az ellenzéki pártok részéről is. A Legyen Más a Politika (LMP) frakcióvezető-helyettese, Kanász-Nagy Máté szerint 10-15 éven belül nem lesz, aki oktassa a magyar diákokat. De elítélte a törvényt az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is, a Momentum pedig azt írja;
"Szégyen! Azzal, hogy a Fidesz megszavazta a bosszútörvényt, újabb szöget vert az oktatás, a pedagógusok és a magyar fiatalok jövőjének koporsójába! Ezt úgy hívják, hogy jövőgyilkosság. Nem felejtünk!"
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
