Bár tavaly megállapodtak, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mégsem kapta meg az új Nemzeti Alaptanterv koncepcióját. Mindezt most nyílt levélben sérelmezték a minisztérium számára.
Holnaptól lép életbe az új iskolaérettségi vizsgálatok rendszere. A kormány egy módosító csomagot nyújtott be még nyáron, amit még júliusban el is fogadott a parlament. Összegyűjtöttük a 2019-es év nagy fordulópontjait a köznevelési törvény módosításától az új iskolaérettségi vizsgálatokig.
Az pozitívum, hogy legalább a zuhanás megállt, a szövegértést vizsgálva azonban kiderült, hogy a magyar fiatalok 22,5 százaléka alulteljesített - mondta el a 2018-as PISA-felmérésről egy interjúban Totyik Tamás a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Itt vannak a részletes adatok.
Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez? Elég lenne-e, ha megemelnék a közoktatásban elérendő szintet, vagy komolyabb változásokra van szükség?
Szombaton több ezer tanár tüntetett Budapesten, többek között január 1-jétől 30 százalékos béremelést és a szakképzési törvény jelen formájában való visszavonását követelik. A nagy vihart kavaró jogszabályt, amely értelmében a szakoktatók elveszítik közalkalmazotti státuszukat, a héten hirdették ki. Annak viszont diákok tízezrei örülhetnek, hogy ismét lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból. A hét legfontosabb hírei röviden.
Országos tanártüntetés volt szombaton a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szervezésében. A PSZ petíciókat adott át a minisztériumok képviselőinek, amelyekben többek között 2020. január 1-jétől egyszeri 30 százalékos béremelést, a heti óraszám fokozatos 22 órára való csökkentését, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítását, illetve a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását és újratárgyalását követelik. Percről percre tudósítottunk.
A ország minden részéből érkező demonstrálók déltől gyülekeznek az Akadémia előtt, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által szervezett tüntetéshez több másik szakszervezet is csatlakozott. A tanárok az alacsony bérek, a túlórák, a pedagógusok és diákok munkaterhei, illetve az iskolaérettségi vizsgálatokat és a szakoktatók státuszát érintő változások miatt tiltakoznak. A minisztérium azt írja, kész megvizsgálni a bérigényeket.
Szerdán körlevelet küldött a szakképzési centrumoknak a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, amelyben arról győzködi a szakképzésben oktatókat, jól járnak a közalkalmazotti jogviszony elveszítésével - írja a Népszava. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a levél több dolgot elhallgat, illetve valótlanságot állít.
A szakszervezeteknél, a diákoknál és a szülőknél is betelt a pohár: a következő napokban több esemény és országos tüntetés is lesz többek között az alacsony tanári bérek, a pedagógusok és a diákok munkaterhei, a hatévesen kötelező beiskolázás és a szakoktatók státuszának változása miatt.
Budapesten tart országos demonstrációt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) más oktatási szakszervezetek és konföderációk támogatásával.
A Pedagógusok Szakszervezete is reagált az Emmi és az ITM közleményére, ami szerint szombati tüntetésük a Soros-hálózat érdekeit szolgálja. Azt írják: november 30-ai tüntetésüket a gyermekek és a társadalom jövőjének biztonsága érdekében szervezik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint a november végi pedagógustüntetés politikai célokat szolgál, nem a pedagógusokat szolgálja.
Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Íme a friss adatok.
Péntekig várja a kormány döntését a Pedagógusok Szakszervezete a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Tüntetés már biztosan lesz november végén, amit - ha később sem változik semmi - januárban országos sztrájk követhet. A tanárok a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megtartását és a hat évesen kötelező beiskolázás visszavonását is követelik. Összefoglaltuk, mi történt eddig és mire lehet számítani.
Tegnap ugyanis megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt.
Milyen dátumokat kell megjegyezniük a keresztfélévben és a jövőre felvételizőknek, illetve a középiskolába jelentkezőknek? Milyen fontos események várhatóak még az idén az oktatás területén? Itt a teljes lista.
A felvételi rendeletből is kikerült a kötelező középfokú nyelvvizsga követelménye, valószínűleg az új szakképzési törvény elfogadása sincs már messze. A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ára tüntetést jelentett be, miközben várják a döntést a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Újabb kérdések merültek föl az alternatív iskolák jövőjével kapcsolatban, az innovációs minisztérium a szülőkön keresztül csökkentené az iskolaelhagyók számát, és fény derült a felnőttek kompetenciáira is. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
Tüntetésre készülnek a tanárok, addig is a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) azt várja a kormánytól, hogy döntsön az oktatásban dolgozók béremeléséről.
November utolsó napjára szervez tüntetést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) többek között a bérek rendezése és az óraszám maximalizálását követelve - írja a Népszava. Januárban a demonstrációt sztrájk követheti.
