Döntést várnak a kormánytól az oktatási szervezetek - a levegőben lóg a NAT bevezetése, az érettségi és a szakképzési törvény is. A koronavírus-kutató akciócsoport vezetője azt mondta, most úgy tűnik, a járványgörbét ellaposítottuk. Összeszedtük a mai nap legfontosabb híreit.
Többek között a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetésének elhalasztását, a szakképzés átalakításának felfüggesztését és az érettségi, valamint a szakmai vizsgák alternatíváinak sürgős kidolgozását kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Civil Közoktatási Platform (CKP) a kormánytól.
Az államtitkár csütörtökön adott interjút az InfoRádióban. A Pedagógusok Szakszervezete nyílt levélben reagált az elhangzottakra.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - a koronavírus-járvány terjedése miatt - határozatlan időre felfüggeszti az Emmivel megkezdett, és a jövőben közösen folytatandó sztrájktárgyalásokat.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is az oktatási intézmények mielőbbi bezárását követeli, és nem fogadja el, hogy a tanárok nem kaphatnának juttatást az iskolabezárás idejére - írják közleményükben.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 12 pontban fogalmazta meg követeléseit. Többek között a pedagógus bérek, a pedagógushiány és a Nemzeti alaptanterv is felkerült a listára. Az összes pontot itt olvashatjátok.
Sűrű hetet tudhatunk magunk mögött az oktatás területén: beszámoltunk róla, hogy a PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottságot alakított, illetve arról is, hogy az OKJ-t felváltja a Szakmajegyzék. Szó volt arról, hogy kiknek kell TB-járulékot fizetniük, milyenek voltak a lemorzsolódási statisztikák az előző félévben, melyik magyar egyetemek kerültek be a világ legjobbjai közé, illetve arról is írtunk, hogy felfüggesztették az egyik nyelvvizsgaközpont működését. Folyamatosan beszámoltunk a koronavírus oktatást érintő hatásairól is. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
Egyesül a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sztrájkbizottsága a közösen szervezett sztrájk miatt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) továbbra sem bízik abban, hogy a kormány tárgyalni fog velük a sztrájkbizottság megalakulásáról, ezért a szakszervezet a jövőben új eszközökkel is küzdeni fog az elfogadhatatlannak tartott változtatások ellen, és azért, hogy Magyarországon minden munkavállaló szabadon gyakorolhassa a sztrájkhoz való jogát.
Ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek kevés a tíz százalék - reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tegnap beharangozott pedagógusi béremelésre.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az új szakképzési törvény miatt, egyéni érdeksérelem okán, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint túlságosan későn hozták nyilvánosságra a módosított Nemzeti alaptantervet, amelyről nem is folyt széles körű társadalmi vita.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vitairatot készített, amiben összefoglalta, hogy alapvetően mi az oktatási rendszer hibája.
Megalakította a Pedagógusok Sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Országos Vezetősége.
Bár tavaly megállapodtak, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mégsem kapta meg az új Nemzeti Alaptanterv koncepcióját. Mindezt most nyílt levélben sérelmezték a minisztérium számára.
Holnaptól lép életbe az új iskolaérettségi vizsgálatok rendszere. A kormány egy módosító csomagot nyújtott be még nyáron, amit még júliusban el is fogadott a parlament. Összegyűjtöttük a 2019-es év nagy fordulópontjait a köznevelési törvény módosításától az új iskolaérettségi vizsgálatokig.
Az pozitívum, hogy legalább a zuhanás megállt, a szövegértést vizsgálva azonban kiderült, hogy a magyar fiatalok 22,5 százaléka alulteljesített - mondta el a 2018-as PISA-felmérésről egy interjúban Totyik Tamás a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Itt vannak a részletes adatok.
Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez? Elég lenne-e, ha megemelnék a közoktatásban elérendő szintet, vagy komolyabb változásokra van szükség?
Szombaton több ezer tanár tüntetett Budapesten, többek között január 1-jétől 30 százalékos béremelést és a szakképzési törvény jelen formájában való visszavonását követelik. A nagy vihart kavaró jogszabályt, amely értelmében a szakoktatók elveszítik közalkalmazotti státuszukat, a héten hirdették ki. Annak viszont diákok tízezrei örülhetnek, hogy ismét lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból. A hét legfontosabb hírei röviden.
