Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára jövő hét csütörtökre egyeztetésre hívta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőit.
Időpont nélkül küldte vissza a szakszervezetek levelét.
Elsősorban a természettudomány és az idegennyelv tanárokat vezényelhetik át a szomszédos településekre helyettesíteni.
Végérvényesen is elfogadhatják a márciusban kezdeményezett népszavazás kérdéseit.
Nagy Erzsébet szerint azért, mert nincs keretük arra, hogy magasabb béreket adjanak.
Csak találgotások vannak arról, hogy hány pedagógus hiányzik a rendszerből, ugyanis a kormány szerint nincs tanárhiány, míg a Pedagógusok Szakszervezete húszezres nagyságrendről beszél. Mostantól a találgatás is nehezebb lesz, mert októbertől nem mérik, hogy hány állás van betöltetlenül.
Hétfő délelőttre sajtótájékoztatót hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Az eseményt Nahalka István oktatáskutató és Totyik Tamás a PSZ elnöke tartotta, amivel céljuk az oktatásban dolgozók hiányairól szóló adatok nyilvánosságra hozása volt.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint lejáratási kampány indult Nagy Erzsébet ellen, amit teljes egészében elutasítanak.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint képesítés nélküli pedagógusokkal is próbálják eltakarni a tanárhiányt.
A szakszervezetek és civil szervezetek közös akciója augusztus 24-én Pécsről indul.
Hamarosan kezdődik az új tanév, de még mindig nincs hivatalos tanév rendje, így azt sem lehet tudni, hogy a kormány elfogadta-e a szakszervezetek javaslatait.
Egyelőre ez az egyeztetés sem hozott látható eredményeket, a tárgyalások viszont az elkövetkezendő két hétben folytatódnak majd.
Válaszolt a Miniszterelnökség azokra a vádakra, miszerint a kormány az elmúlt 12 év alatt szinte semmit sem tett a diákok esélyegyenlőségéért.
"Mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű" - ezzel az indokkal érvénytelenítette az Alkotmánybíróság a PSZ már elfogadott népszavazási kérdéseit.
A PDSZ szerint "Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor és Gulyás Gergely miniszterek valószínűleg nem büszkélkednek azzal a levéllel, amelyet az Oktatási Világszervezet európai régiójának (ETUCE) igazgatójától kaptak."
Harminc napon belül kell döntést hoznia róla a Kúriának.
Sztrájktörvény, tanárok kirúgása, könnygáz és végül a ma megszavazott státusztörvény: 2022-től ismét folyamatosak a tanárok, szakszervezetek és diákok által szervezett tüntetések, demonstrációk és sztrájkok, de eddig nem sikerült elérniük a követeléseiket. A mai parlamenti szavazás apropóján összeszedtük az elmúlt év legfontosabb történéseit.
Csalódottság, düh, "jövőgyilkosság" - ehhez hasonló reakciók érkeznek az alig egy órája elfogadott státusztörvény hírére, miközben a kormány továbbra is azt hangoztatja, a státusztörvénnyel valójában jót tesznek a pedagógusokkal, míg a "baloldal" mindent megtesz az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek.
Kedden szavaztak a Parlamentben a pedagógusok által csak "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvényről. Az Egységes Diákfront egész napos rendezvényt szervezett a Kossuth térre a tanári szakszervezetekkel közösen.
A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.
