A Pedagógusok Szakszervezetének hétfői konferenciáján arra hívták fel a figyelmet, hogy az iskolarendszer jelenlegi formájában nem tartható fenntartható. Központi témájuk a népességfogyás oktatásra gyakorolt hatása volt.
Már vannak olyan magyar iskolák, ahol egyetlen első osztályos sem iratkozott be, máshol mindössze 5–6 fős osztályokkal indult a tanév – írja a Népszava.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint a magyar iskolarendszer továbbra is 110 ezer fős évfolyamokra van tervezve, miközben az élveszületések száma idén várhatóan 75 ezer alá esik.A probléma összetett, de sürgős megoldásokra lenne szükség, mert a jelenlegi iskolarendszer a mostani formájában nem lesz fenntartható”
– hangsúlyozta Totyik.
Szabó Andrea szociológus hozzátette: Magyarországon már az 1980-as évektől többen halnak meg, mint amennyien születnek, és a termékenységi ráta tavaly 1,55 volt, mára 1,3 alá csökkent. Az önfenntartáshoz 2,1-es értékre lenne szükség. A demográfiai válságot tovább súlyosbítja, hogy egyre kevesebb a szülőképes korú nő, és az első gyermek vállalása is későbbre tolódik.Lannert Judit oktatáskutató a rendszer pazarló működésére hívta fel a figyelmet. Az általános iskolai feladatellátási helyek közel fele 150 fő alatti gyereklétszámmal működik, miközben az egy pedagógusra jutó diákok száma mindössze 9,7 fő.Az elmúlt években sehol nem nőtt a tananyag Európában, csak Magyarországon. Miközben egyre kevesebb a diák, egyre több a tantárgy, amihez egyre több pedagógusra van szükség”
– mondta.
Az oktatáskutató szerint a magyar rendszer „olcsó és sok munkaerőre” épít, ahelyett, hogy kevesebb, de jobban megfizetett pedagógusra támaszkodna. Példaként Portugáliát említette, ahol a tanárok a diplomás átlagbér 130 százalékát keresik, az iskolahálózat nem elaprózott, és a diákok jobb PISA-eredményeket érnek el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
