Kiürülnek az iskolák? Egyre kevesebb gyerek kezdi az első osztályt

Az elmúlt öt évben közel 10 ezerrel csökkent az elsősök száma, és a következő évtizedben akár minden ötödik férőhely feleslegessé válhat.

Idén ősszel kevesebb, mint 94 ezren kezdték meg az első osztályt. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a gyerekszám drasztikus csökkenése rövid távon oda vezethet, hogy egyes iskolák kiürülnek.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV-nek azt nyilatkozta:

Idén 80 olyan általános iskola volt, ahova egyáltalán nem írattak be elsőst, és nagyjából 200 iskolába pedig 10-nél kevesebb gyereket írattak be. Ott a működést a finanszírozás oldaláról nagyon nehéz megoldani.”

A tanárhiány mellé gyerekhiány is társul

A KSH adatai alapján az elsősök száma évről évre csökken, hasonlóan a születésszámokhoz. Öt évvel ezelőtt még 103 475 gyerek kezdte meg az első osztályt, míg idén közel 94 ezren* kezdtek.

Azt érdemes megjegyezni, hogy 2020/2021-es tanévben azért is volt ennyire magas az elsősök száma, mert 2020. január 1-től a szülőknek az Oktatási Hivatalnál kell kérelmezniük, hogy a gyerekük maradhasson még egy évet az óvodában.

Ezzel párhuzamosan pedig a 2019-es 63,7 százalékról a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra csökkent a hatévesek aránya az óvodások között.

 

saját

Totyik Tamás a Népszavának adott interjújában részletesebb adatokat is közölt: 2010-ben még körülbelül 98 ezer gyermek született, tavaly azonban ez a szám 77 ezerre csökkent.

A legsúlyosabb helyzet a Dél-Dunántúlon várható, ahol tavaly egy évfolyamra átlagosan 9114 gyermek jutott, miközben 2024-ben mindössze 6500 gyermek született. Ez azt jelenti, hogy néhány év múlva körülbelül 28 százalékkal kevesebb gyerek lesz a régió iskoláiban. Hasonlóan súlyos a helyzet Közép-Dunántúlon, ahol 25 százalékos csökkenés várható a következő 5–10 évben, míg Észak-Magyarországon „csak” 18 százalékos visszaesés várható. Országos szinten ez azt jelenti, hogy minden ötödik általános iskolai férőhely feleslegessé válik majd” – mondta Totyik.

Elkerülhetlenné válik az oktatási rendszer átalakítása

Lannert Judit oktatáskutató a hvg360-ban korábban úgy fogalmazott, hogy

túl sok pedagógust használunk egy rossz rendszerben, alacsony bérért. "Ennek pedig az az oka, hogy kicsik az iskolák. Például az általános iskolák közel felébe 150-nél kevesebb diák jár.

Az oktatáskutató kiemelte, hogy a tanár-diák aránynál sokkal fontosabb, hogy az iskolában meg tudják-e oldani a kis csoportost oktatást jó pedagógussal vagy sem. Ezt viszont csak egy nagyobb intézményben lehet megvalósítani. Ott az alacsony heti óraszámok ellenére is meg tudnak fizetni egy fizikatanárt, mert meglenne szükséges órájuk.

„Ha viszont van a településen több kisiskola, benne sok (rossz) pedagógus, attól nem lesz jó az oktatás” - jegyezte meg, majd kitért arra is, hogy egy hatékonyabb iskolaszerkezet kialakítása azzal is járhat, hogy nem lesz minden tanárra szükség.

*becsült adat

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.