Első alkalommal kötött európai ágazati keretmegállapodást az az európai oktatási szakszervezeteket tömörítő ernyőszervezet és az európai oktatási munkáltatókat képviselő szervezet. A megállapodás a távmunka szabályozását és a lecsatlakozás jogának megerősítését célozza, miközben a tanárok és oktatási dolgozók jól-létét helyezi középpontba.
December 2-án történelmi jelentőségű megállapodást írt alá az Európai Oktatási Szakszervezetek Bizottsága (ETUCE) és az Európai Oktatási Munkáltatók Szövetsége (EFEE). A dokumentum kimondja: a távmunka az oktatásban kizárólag önkéntes lehet, és a dolgozókat nem érheti hátrány, ha nem kívánnak ilyen formában dolgozni.
A keretmegállapodáshoz több ország oktatási érdekképviselete csatlakozott, köztük a magyar Pedagógusok Szakszervezete, amely az ETUCE tagjaként írta alá a dokumentumot. A távmunkát vállalók ugyanazokat a jogokat, karrierlehetőségeket és védelmet kapják, mint a jelenléti munkát végzők.
A munkáltatók felelőssége: eszközök, adatvédelem, mentális jóllét
A megállapodás egyértelműen rögzíti a munkáltatók felelősségét a távmunka feltételeinek biztosításában. Ez magában foglalja a megfelelő eszközök és technikai támogatás biztosítását, az adatvédelem tiszteletben tartását, valamint annak figyelését, hogy a home office ne vezessen elszigeteltséghez vagy túlzott mentális terheléshez.
A képzésekhez és a kollektív jogokhoz való hozzáférés továbbra is minden oktatási dolgozót megillet, függetlenül a munkavégzés helyétől.
Hivatalossá válik a lecsatlakozás joga
A keretmegállapodás egyik legfontosabb eleme a lecsatlakozás jogának megerősítése: a pedagógusoknak és más oktatásban dolgozóknak nem kell munkaidőn túl e-maileket vagy üzeneteket figyelniük. A gyakorlatot kommunikációs protokollok, érzékenyítő kampányok és technológiai megoldások segítik.
Jelmer Evers, az ETUCE igazgatója szerint
az oktatásban dolgozók megérdemlik, hogy élvezhessék a távmunka rugalmasságát anélkül, hogy folyamatos elérhetőségi kényszerben élnének.
Hangsúlyozta: a megállapodás a bizalomról, méltányosságról és a dolgozók megbecsüléséről szól, és azt bizonyítja, hogy a társadalmi párbeszéd az egyre polarizáltabb Európában is alapvető fontosságú.
"Fáradt és mégis szegény vagyok" - másodállásukról kérdezték a pedagógusokat
A következő lépés: nemzeti bevezetés
A keretmegállapodás iránytűként szolgálhat az európai országok számára a távmunka és a lecsatlakozás jogának bevezetéséhez vagy továbbfejlesztéséhez. A nemzeti parnerek – köztük a Pedagógusok Szakszervezete – feladata lesz a rendelkezések adaptálása és a gyakorlatba való átültetése, hogy az oktatásban dolgozók mindenhol biztonságosan és emberközpontúan használhassák a digitális eszközöket.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
