Nem kell többé munkaidő után a levelezést figyelni: új európai megállapodás védi a tanárokat

Első alkalommal kötött európai ágazati keretmegállapodást az az európai oktatási szakszervezeteket tömörítő ernyőszervezet és az európai oktatási munkáltatókat képviselő szervezet. A megállapodás a távmunka szabályozását és a lecsatlakozás jogának megerősítését célozza, miközben a tanárok és oktatási dolgozók jól-létét helyezi középpontba.

December 2-án történelmi jelentőségű megállapodást írt alá az Európai Oktatási Szakszervezetek Bizottsága (ETUCE) és az Európai Oktatási Munkáltatók Szövetsége (EFEE). A dokumentum kimondja: a távmunka az oktatásban kizárólag önkéntes lehet, és a dolgozókat nem érheti hátrány, ha nem kívánnak ilyen formában dolgozni.

A keretmegállapodáshoz több ország oktatási érdekképviselete csatlakozott, köztük a magyar Pedagógusok Szakszervezete, amely az ETUCE tagjaként írta alá a dokumentumot. A távmunkát vállalók ugyanazokat a jogokat, karrierlehetőségeket és védelmet kapják, mint a jelenléti munkát végzők.

 

A munkáltatók felelőssége: eszközök, adatvédelem, mentális jóllét

A megállapodás egyértelműen rögzíti a munkáltatók felelősségét a távmunka feltételeinek biztosításában. Ez magában foglalja a megfelelő eszközök és technikai támogatás biztosítását, az adatvédelem tiszteletben tartását, valamint annak figyelését, hogy a home office ne vezessen elszigeteltséghez vagy túlzott mentális terheléshez.

A képzésekhez és a kollektív jogokhoz való hozzáférés továbbra is minden oktatási dolgozót megillet, függetlenül a munkavégzés helyétől.

Hivatalossá válik a lecsatlakozás joga

A keretmegállapodás egyik legfontosabb eleme a lecsatlakozás jogának megerősítése: a pedagógusoknak és más oktatásban dolgozóknak nem kell munkaidőn túl e-maileket vagy üzeneteket figyelniük. A gyakorlatot kommunikációs protokollok, érzékenyítő kampányok és technológiai megoldások segítik.

Jelmer Evers, az ETUCE igazgatója szerint

az oktatásban dolgozók megérdemlik, hogy élvezhessék a távmunka rugalmasságát anélkül, hogy folyamatos elérhetőségi kényszerben élnének.

Hangsúlyozta: a megállapodás a bizalomról, méltányosságról és a dolgozók megbecsüléséről szól, és azt bizonyítja, hogy a társadalmi párbeszéd az egyre polarizáltabb Európában is alapvető fontosságú.

"Fáradt és mégis szegény vagyok" - másodállásukról kérdezték a pedagógusokat

A következő lépés: nemzeti bevezetés

A keretmegállapodás iránytűként szolgálhat az európai országok számára a távmunka és a lecsatlakozás jogának bevezetéséhez vagy továbbfejlesztéséhez. A nemzeti parnerek – köztük a Pedagógusok Szakszervezete – feladata lesz a rendelkezések adaptálása és a gyakorlatba való átültetése, hogy az oktatásban dolgozók mindenhol biztonságosan és emberközpontúan használhassák a digitális eszközöket.

 

Hozzászólások

A kémiával folytatódik az érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.

Vitézy szerint a „hatalmi gőg és arrogancia” iskolapéldája volt a Pázmány Campus – felülvizsgálná a beruházást a Tisza-kormány

„Egy kudarcot örökölt a felálló kormány” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a meghallgatásán a Pázmány Campusról. A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.