Kevesebb az esélyük az előléptetésre, de jobb a mentális egészségük azoknak, akik home office-ban dolgoznak

Arról nem beszélve, hogy a munkahelyváltáson is alacsonyabb arányban gondolkodnak.

  • Székács Linda

Alacsonyabb arányban léptetik elő őket, viszont boldogabbak és kevésbé gondolkodnak munkahelyváltáson a home office-ban dolgozók, mint azok, akik bejárnak az irodába - derül ki a Resume Builder friss felméréséből, amiről a Business Insider számolt be.

Az 1190 főn végzett felmérés eredményei szerint míg 2023-ban az irodában dolgozók 55 százaléka, addig a home office-ban, azaz távmunkában dolgozók mindössze 42 százaléka kapott előléptetést, míg azok, akik hibrid módon dolgoznak - tehát néha bejárnak, néha pedig otthon vannak - 54 százalékban jutottak feljebb a munkahelyi ranglétrán.

A különbségek a fizetésekben is megmutatkoznak. Míg az irodában és a hibrid munkavégzést folytatók körülbelül fele kapott legalább 10 százalékos béremelést, addig ez a távmunkában dolgozók esetében csak 41 százalék volt.

A kutatás ugyanakkor arra is rávilágít, hogy bár úgy tűnik, mindezek alapján a távmunkában dolgozókat kevésbé becsülik meg a munkahelyükön, a közérzetük nekik a legjobb, és viszonylag kevesen gondolkodnak a munkahelyváltáson is. Míg például a "bejárós" munkavállalók 11 százaléka szörnyűnek ítélte meg a mentális egészségét, nagyon stresszesnek pedig 43 százalékuk vélte magát, addig ez a home office-ban dolgozók esetében 8 és 30 százalék volt, és új állás után is csak a távmunkások egyharmada nézne 2024-ben, szemben az irodában dolgozók felével.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.