Friss felmérés: ezekkel a mesterdiplomákkal lehet a legjobban keresni

Bruttó 1 millió 145 ezer – ennyit lehetett keresni a legjobban fizető mesterszakos diplomával átlagosan. Nagy meglepetés, hogy a top3-ban egyetlen műszaki képzés sem szerepel.

Az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszere nemcsak az alapszakos, hanem a mesterdiplomák átlagos bruttó fizetéseit is mutatja. Fontos tudni, hogy a mesterszakos bruttó fizetések csak akkor szerepelnek a DPR rendszerében, ha legalább az adott évben tízen végeznek. Nincsen benne az adatbázisban, ha egy szakon például 6-an, 7-en kapták kézhez a diplomájukat, ami után nagyon magas kezdőbérrel helyezkedtek el.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

A DPR legfrissebb, 2020/2021-ben végzetteket is vizsgáló adatokból kiderült, hogy az alábbi tíz mesterdiplomával lehetett átlagosan a legtöbbet keresni 2022 decemberében bruttóban:

  1. katonai vezető 1 144 579 ft
  2. Master of Business Administration (MBA) 936 968 ft
  3. ápolás 915 954 ft
  4. mérnökinformatikus 905 286 ft
  5. programtervező informatikus 892 155 ft
  6. gazdaságinformatikus 882 808 ft
  7. info bionika-mérnöki 833 877 ft
  8. autonóm járműirányítási mérnök 795 476 ft
  9. mechatronikai mérnöki 789 992 ft
  10. villamosmérnöki 787 284 ft

A lista élén a katonai vezetői szak végzett. (Egyébként ez a szak az alapszakos diplomák között is nagyon jól szerepelt, a második helyet szerezte meg.) Ha a hallgató az alapszak után a mesterszakos katonai vezetői képzést elvégezte, akkor havonta átlagosan 1 244 579 forintra számíthatott. Ez a fizetés 25 év felett nettóban havi 761 145 forintnyi jövedelmet takart. Ha pedig valaki ezzel a diplomával 25 éves kora alatt el tudott helyezkedni a katonaságnál vezetőként, akkor átlagosan 836 138 forintot kapott kézhez.

A képzeletbeli dobogó második fokára az angol nyelvű Master of Business Administration diploma került, amellyel átlagban bruttó 936 968 forintot vihettek haza a frissen végzettek. (Ez nettóban 25 év felett 623 084, míg 25 év alatt 698 077 forintot jelentett.)

A harmadik helyet némi meglepetésként az ápolás mesterszak szerezte meg bruttó 905 954 forinttal. Vagyis a mesterszakos ápolók 25 éves koruk felett 609 109 forintot kerestek nettóban, de ha még azelőtt sikerült munkát találniuk, hogy betöltötték a 25-öt, akkor még ennél is magasabb, nettó 684 102 forint volt az átlagbérük.

A mérnökinformatikus mesterszak - ha csak egy hajszálnyival is -, de lecsúszott a dobogóról. Az ötödik helyezett programtervező informatikus és a gazdaságinformatikusi havi bruttó jövedelem között is csak néhány ezer forint volt a különbség. A top10-es lista második felében jellemzően speciális szaktudást adó mérnöki diplomák szerepeltek.

Akár a duplájára is emelkedhet a fizetés

Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy míg a legjobban fizető alapszakos diplomák közé már bruttó 684 102 forintos átlagfizetéssel is fel lehetett kerülni, addig mesterszakon már bruttó 787 284 forintra volt szükség.

Ha összehasonlítjuk, hogy mennyivel ér többet egy mesterdiploma az alapszakosnál, akkor láthatjuk, hogy a magasabb végzettség például katonai vezetőként havonta bruttó 209 741 forintnyi pluszjövedelmet jelentett. Még nagyobb a fizetésugrás a harmadik helyezett ápolás mesterszak esetében: a frissen végzett ápolás és betegellátás alapszakon végzettekhez képest havonta bruttó 476 021 forinttal vihettek többet haza a mesterdiplomás ápolók. Ez több mint a duplája az alapszakos fizetésnek.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az évek múlásával mennyivel emelkednek a mesterdiplomás átlagbérek, vagyis hosszú távon anyagilag is megéri megszerezni a mesterfokozatot.

A legjobban fizető alapszakos diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.