Hiába ült újra tárgyalóasztalhoz a pedagógusok képviselete és a Belügyminisztérium: a felek nem jutottak előbbre a tanárok életpályáját és bérezését érintő kérdésekben.
Szerdán ismét egyeztetést tartott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Belügyminisztérium – a megbeszélés egyik központi témája a pedagógusok életpályamodellje és a teljesítményértékelési rendszer volt. A PDSZ beszámolója szerint a találkozó nem hozott érdemi előrelépést, a kormányzat ugyanis sem az életpályatörvényen, sem a teljesítményértékelés szabályain nem kíván változtatni a 2025/2026-os tanév előtt.
A szakszervezetek előre kidolgozott, részletes módosító javaslatokat vittek magukkal a tárgyalásra, ám beszámolójuk alapján Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ezek egyikére sem tudta azt mondani, hogy azt a kormány elfogadná. Nagy Erzsébet szerint csak „presztízsharcot” folytatott a belügy a megbeszélésen.
Szó esett a nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkatársak bérhelyzetéről is. A PSZ egy olyan javaslatot terjesztett a kormány elé, amely akár 50 százalékos béremelést is lehetővé tenne az érintett dolgozók számára. A minisztérium válasza szerint a béremelés javaslata tárgyalás alatt áll, de konkrét döntés még nem született. Ennek következtében a NOKS-os dolgozók továbbra is csak a garantált bérminimumot kapják, amely messze nem tükrözi munkájuk jelentőségét és felelősségét.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
