Hiába ült újra tárgyalóasztalhoz a pedagógusok képviselete és a Belügyminisztérium: a felek nem jutottak előbbre a tanárok életpályáját és bérezését érintő kérdésekben.
Szerdán ismét egyeztetést tartott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Belügyminisztérium – a megbeszélés egyik központi témája a pedagógusok életpályamodellje és a teljesítményértékelési rendszer volt. A PDSZ beszámolója szerint a találkozó nem hozott érdemi előrelépést, a kormányzat ugyanis sem az életpályatörvényen, sem a teljesítményértékelés szabályain nem kíván változtatni a 2025/2026-os tanév előtt.
A szakszervezetek előre kidolgozott, részletes módosító javaslatokat vittek magukkal a tárgyalásra, ám beszámolójuk alapján Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ezek egyikére sem tudta azt mondani, hogy azt a kormány elfogadná. Nagy Erzsébet szerint csak „presztízsharcot” folytatott a belügy a megbeszélésen.
Szó esett a nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkatársak bérhelyzetéről is. A PSZ egy olyan javaslatot terjesztett a kormány elé, amely akár 50 százalékos béremelést is lehetővé tenne az érintett dolgozók számára. A minisztérium válasza szerint a béremelés javaslata tárgyalás alatt áll, de konkrét döntés még nem született. Ennek következtében a NOKS-os dolgozók továbbra is csak a garantált bérminimumot kapják, amely messze nem tükrözi munkájuk jelentőségét és felelősségét.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
