Csak az eredményt közölték, hiányzott a szakmai párbeszéd és a valódi visszajelzés - sok pedagógus inkább egyoldalú tájékoztatásként élte meg az igazgatói elbeszélgetést.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felméréséből kiderült, hogy a TÉR-értékelések kapcsán az igazgatói elbeszélgetések között nagyok voltak a különbségek.
A válaszadók nagy része úgy érezte, hogy a megbeszélés inkább egyoldalú tájékoztatás volt, semmint valódi szakmai értékelés vagy párbeszéd - írják a nedolgozzingyen.hu oldalán.
Sok pedagógus szerint csak formalitás volt az egész, hiszen „semmiféle beszélgetés nem volt, csak egy papírt toltak elém a százalékkal”, míg másoknak csak az eredményt mondták meg, de a szakmai munkáról már nem esett szó. Voltak azonban olyanok, ahol az egész inkább egy ítélethirdetéshez hasonlított.
Ehhez képest azért arra is akadt példa, ahol a tanárok az igazgatótól kellemes élménnyel távoztak.
Nálunk az igazgató tényleg meghallgatott, és értelmes beszélgetés lett belőle.
- olvasható a PDSZ felmérésében.
Ami még ennél is aggasztóbb a válaszadók szerint, hogy nem azonos mérce alapján történt az értékelés. Az egyikük úgy fogalmazott, hogy az egyik kolléga semmivel sem dolgozott többet, mégis 10 százalékkal jobb eredményt ért el, de más is kiemelte, hogy „látszott, hogy nem ugyanazt a mércét alkalmazták, voltak kedvencek.”. És akadt olyan is, aki szerint "a mérce a vezető hangulatától függött, nem a munkától.”
A kérdőívet kitöltő pedagógusok nagy része pedig úgy tudja, hogy az igazgatók számára előírták, hányan kerülhetnek a kiemelkedő kategóriába.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy azok a pedagógusok, akik 80 pont feletti eredményt érnek el a teljesítményértékelésen 20 és 60 ezer forintnyi béremelést kaphatnak a tanároknak az igazgatók döntése szerint, és ezeket az emeléseket fix összegből kell kigazdálkodniuk a tankerületeknek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
