Jelentős eredményt ért el a Pedagógusok Szakszervezetének helyi közössége a Mezőkövesdi Tankerületi Központnál: a munkába járás költségtérítését a jogszabályban meghatározott minimumról a maximum összegre emelték. A változás több tucat, kistelepülésekről ingázó pedagógus számára jelent kézzelfogható segítséget. A Mezőkövesdi Tankerületi Központ viszont tagadja, hogy ezzel kapcsolatban egyeztettek volna a szakszervezettel.
A sikerről Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke számolt be lapunknak.
A hatályos szabályozás szerint a munkáltató 18 és 30 forint közötti összeget fizethet kilométerenként a munkába járás költségeinek térítésére. A konkrét összegről a fenntartó dönt.
A mezőkövesdi tankerületben korábban a legalacsonyabb, 18 forintos összeget kapták az érintettek. A PSZ helyi szervezőmunkájával és a pedagógusok aktív részvételével tavaly januárban elérték, hogy a térítést 30 forintra emeljék.
„Igenis tudunk győzni helyben, ha bevonjuk a kollégákat és ők is aktívan részt vesznek a folyamatban” – hangsúlyozta Tóth Tünde.
Az eredmény nem egyik napról a másikra született. A PSZ úgynevezett „alacsony belépési küszöbű” akciókkal kezdte a szervezést: papíralapú kérdőívekkel és aláírásgyűjtéssel mérték fel, mely problémák a legsúlyosabbak a mezőkövesdi tankerületben. Ez a bevett folyamat minden más tankerület esetében is.
A válaszok alapján egyértelműen a munkába járás költségtérítése került az első helyre. A tankerülethez sok kistelepülés tartozik, így számos pedagógus kénytelen naponta jelentős távolságot megtenni.
Különösen beszédes volt egy zenetanár története, aki három különböző tankerületben dolgozik. Az Egri Tankerületi Központ mindig a törvényi maximumot fizette számára, míg a Miskolci Tankerületi Központ a minimumot alkalmazta. A mezőkövesdi tankerület pedig a szervezett fellépés hatására emelt a minimumról a maximumra.
Tóth Tünde szerint fontos megérteni: a szakszervezet nem „egy központi iroda”, hanem a tagok közössége.
„A szakszervezet azt csinálja, amire a kollégák felhatalmazzák. Ez csapatmunka. Ha a pedagógusok nem mondják el a véleményüket, nem töltik ki a kérdőívet, nem írnak alá, akkor nincs mire hivatkoznunk” – fogalmazott.
A PSZ jelenleg mintegy 12-13 tankerületben folytat hasonló szervezőmunkát. A tapasztalat az, hogy ahol aktív a tagság, ott kézzelfogható eredmények születhetnek – legyen szó pótlékokról, túlmunka kifizetéséről vagy munkavédelmi kérdésekről.
Frissítés 02.20.
Cikkünk megjelenése után a Mezőkövesdi Tankerületi Központ az alábbiakat írta a szerkesztőségünknek:
„Nem igaz a cikkben megfogalmazott állítás, miszerint a Pedagógusok Szakszervezetének és a pedagógusok aktív részvételének köszönhetően emelkedett volna 30 forintra a munkába járás térítése a Mezőkövesdi Tankerületi Központban. Ezzel szemben az igazság az, hogy ez ügyben nem történt egyeztetés a Pedagógusok Szakszervezetével. A Mezőkövesdi Tankerületi Központ a munkába járás költségtérítését mindig a hatályos jogszabályban előírtaknak megfelelően térítette meg az érintett dolgozók számára. Azt kizárólag a tankerületi központ - a jogszabályi előírásoknak megfelelően a költségvetési kerete terhére - tette meg.”
A Pedagógusok Szakszervezetének közbenjárására február elsejétől nőtt az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői és a gyógypedagógiai pótlék, valamint emelkedett az óraadói díj is a Kelet-Pesti Tankerületi Központ intézményeiben.
Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a nyári szünetnek még nincs vége, már most lehet tudni, mikor pihenhettek legközelebb hosszabb ideig.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
