Jelentős eredményt ért el a Pedagógusok Szakszervezetének helyi közössége a Mezőkövesdi Tankerületi Központnál: a munkába járás költségtérítését a jogszabályban meghatározott minimumról a maximum összegre emelték. A változás több tucat, kistelepülésekről ingázó pedagógus számára jelent kézzelfogható segítséget. A Mezőkövesdi Tankerületi Központ viszont tagadja, hogy ezzel kapcsolatban egyeztettek volna a szakszervezettel.
A sikerről Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke számolt be lapunknak.
A hatályos szabályozás szerint a munkáltató 18 és 30 forint közötti összeget fizethet kilométerenként a munkába járás költségeinek térítésére. A konkrét összegről a fenntartó dönt.
A mezőkövesdi tankerületben korábban a legalacsonyabb, 18 forintos összeget kapták az érintettek. A PSZ helyi szervezőmunkájával és a pedagógusok aktív részvételével tavaly januárban elérték, hogy a térítést 30 forintra emeljék.
„Igenis tudunk győzni helyben, ha bevonjuk a kollégákat és ők is aktívan részt vesznek a folyamatban” – hangsúlyozta Tóth Tünde.
Az eredmény nem egyik napról a másikra született. A PSZ úgynevezett „alacsony belépési küszöbű” akciókkal kezdte a szervezést: papíralapú kérdőívekkel és aláírásgyűjtéssel mérték fel, mely problémák a legsúlyosabbak a mezőkövesdi tankerületben. Ez a bevett folyamat minden más tankerület esetében is.
A válaszok alapján egyértelműen a munkába járás költségtérítése került az első helyre. A tankerülethez sok kistelepülés tartozik, így számos pedagógus kénytelen naponta jelentős távolságot megtenni.
Különösen beszédes volt egy zenetanár története, aki három különböző tankerületben dolgozik. Az Egri Tankerületi Központ mindig a törvényi maximumot fizette számára, míg a Miskolci Tankerületi Központ a minimumot alkalmazta. A mezőkövesdi tankerület pedig a szervezett fellépés hatására emelt a minimumról a maximumra.
Tóth Tünde szerint fontos megérteni: a szakszervezet nem „egy központi iroda”, hanem a tagok közössége.
„A szakszervezet azt csinálja, amire a kollégák felhatalmazzák. Ez csapatmunka. Ha a pedagógusok nem mondják el a véleményüket, nem töltik ki a kérdőívet, nem írnak alá, akkor nincs mire hivatkoznunk” – fogalmazott.
A PSZ jelenleg mintegy 12-13 tankerületben folytat hasonló szervezőmunkát. A tapasztalat az, hogy ahol aktív a tagság, ott kézzelfogható eredmények születhetnek – legyen szó pótlékokról, túlmunka kifizetéséről vagy munkavédelmi kérdésekről.
Frissítés 02.20.
Cikkünk megjelenése után a Mezőkövesdi Tankerületi Központ az alábbiakat írta a szerkesztőségünknek:
„Nem igaz a cikkben megfogalmazott állítás, miszerint a Pedagógusok Szakszervezetének és a pedagógusok aktív részvételének köszönhetően emelkedett volna 30 forintra a munkába járás térítése a Mezőkövesdi Tankerületi Központban. Ezzel szemben az igazság az, hogy ez ügyben nem történt egyeztetés a Pedagógusok Szakszervezetével. A Mezőkövesdi Tankerületi Központ a munkába járás költségtérítését mindig a hatályos jogszabályban előírtaknak megfelelően térítette meg az érintett dolgozók számára. Azt kizárólag a tankerületi központ - a jogszabályi előírásoknak megfelelően a költségvetési kerete terhére - tette meg.”
A Pedagógusok Szakszervezetének közbenjárására február elsejétől nőtt az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői és a gyógypedagógiai pótlék, valamint emelkedett az óraadói díj is a Kelet-Pesti Tankerületi Központ intézményeiben.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
