A Nemzeti alaptanterv ötévenkénti felülvizsgálata idén lenne esedékes, de nem tudni, hogy mikor lesznek nyilvánosak ennek az eredményei.
A Népszava megkereste a Belügyminisztériumot miután a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétfői sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a törvények alapján ötévente felül kell vizsgálni a NAT tartalmát és ha szükséges, módosítani kell rajta.
Elkerülhetetlen a közoktatás átalakítása a Pedagógusok Szakszervezete szerint
A PSZ szerint eddig nem történt meg a felülvizsgálat, vagy legalábbis nincs nyoma annak, hogy elindult volna. Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke úgy véli, mindenképpen szükség lenne módosításokra, például a diákokat terhelő óraszámok csökkentésére, amelyek jelenleg uniós szinten is kiemelkedően magasak.
A minisztérium ezzel szemben azt válaszolta: nincs olyan jogszabályi előírás, amely 2025 szeptemberéig kötelezővé tenné a NAT felülvizsgálatát. A Népszava kérdésre, hogy kik végzik a felülvizsgálatot és mikor lesznek nyilvánosak az eredmények, nem kaptak választ.
A lap arra is rákérdezett, tervezik-e osztályozni a 2026-os kompetenciamérések eredményeit. A tárca közölte: a rendszerben nem történt változás, kötelező osztályozásról pedig nincs döntés. Ugyanakkor – mint írták – egyes iskolák saját hatáskörben továbbra is dönthetnek úgy, hogy tantárgyi osztályzatokat adnak a diákoknak a mérések alapján.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
