A miniszterelnöki biztos szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy a kistelepüléseken az oktatás a végsőkig fennmaradjon. A szakszervezet szerint a csökkenő születésszámok miatt az oktatási rendszerrel is foglalkozni kell.
Balatoni Katalin közösségi oldalán egy posztban fejtette ki, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ismét iskolabezárásokat sürget, de a kormány ehelyett a kisiskolákat megvédi addig, amíg erre van igény.
Vannak térségek, ahol gyorsan nő a gyermeklétszám, ezért új tantermeket, sőt konténeriskolákat is kell biztosítani. Másutt viszont a városba költözés és a munkavállalás miatti ingázás következtében kevesebb gyermek marad helyben.- jegyezte meg, majd kitért arra is, hogy a kormány azonban mindent megtesz, hogy az oktatás a végsőkig fennmaradjon a kistelepüléseken, akár összevonásokkal és helyi megoldásokkal.
Balatoni bejegyzésére Totyik Tamás, a PSZ elnöke is reagált kommentben, melyben határozattan visszautasította, hogy a szakszervezet iskolabezárásokat sürget. Az elnök ezután kiemelte, hogy az elmúlt négy évben 88 feladatellátási hellyel csökkent az általános iskolák száma. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy csökkenő születésszámokkal az oktatási rendszernek is foglalkoznia kell.
Korábban az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy vannak olyan iskolák ahol 4-5 fővel indult első osztály. Az általános iskolai feladatellátási helyek közel fele 150 fő alatti gyereklétszámmal működik, miközben az egy pedagógusra jutó diákok száma mindössze 9,7 fő.
Lannert a PSZ konferenciáján megjegyezte, hogy a magyar rendszer „olcsó és sok munkaerőre” épít, ahelyett, hogy kevesebb, de jobban megfizetett pedagógusra támaszkodna. Példaként Portugáliát említette, ahol a tanárok a diplomás átlagbér 130 százalékát keresik, az iskolahálózat nem elaprózott, és a diákok jobb PISA-eredményeket érnek el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
