Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Balatoni Katalin közösségi oldalán egy posztban fejtette ki, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ismét iskolabezárásokat sürget, de a kormány ehelyett a kisiskolákat megvédi addig, amíg erre van igény.
Vannak térségek, ahol gyorsan nő a gyermeklétszám, ezért új tantermeket, sőt konténeriskolákat is kell biztosítani. Másutt viszont a városba költözés és a munkavállalás miatti ingázás következtében kevesebb gyermek marad helyben.
- jegyezte meg, majd kitért arra is, hogy a kormány azonban mindent megtesz, hogy az oktatás a végsőkig fennmaradjon a kistelepüléseken, akár összevonásokkal és helyi megoldásokkal.
Balatoni bejegyzésére Totyik Tamás, a PSZ elnöke is reagált kommentben, melyben határozattan visszautasította, hogy a szakszervezet iskolabezárásokat sürget. Az elnök ezután kiemelte, hogy az elmúlt négy évben 88 feladatellátási hellyel csökkent az általános iskolák száma. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy csökkenő születésszámokkal az oktatási rendszernek is foglalkoznia kell.
Korábban az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy vannak olyan iskolák ahol 4-5 fővel indult első osztály. Az általános iskolai feladatellátási helyek közel fele 150 fő alatti gyereklétszámmal működik, miközben az egy pedagógusra jutó diákok száma mindössze 9,7 fő.
Lannert a PSZ konferenciáján megjegyezte, hogy a magyar rendszer „olcsó és sok munkaerőre” épít, ahelyett, hogy kevesebb, de jobban megfizetett pedagógusra támaszkodna. Példaként Portugáliát említette, ahol a tanárok a diplomás átlagbér 130 százalékát keresik, az iskolahálózat nem elaprózott, és a diákok jobb PISA-eredményeket érnek el.
