A miniszterelnöki biztos szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy a kistelepüléseken az oktatás a végsőkig fennmaradjon. A szakszervezet szerint a csökkenő születésszámok miatt az oktatási rendszerrel is foglalkozni kell.
Balatoni Katalin közösségi oldalán egy posztban fejtette ki, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ismét iskolabezárásokat sürget, de a kormány ehelyett a kisiskolákat megvédi addig, amíg erre van igény.
Vannak térségek, ahol gyorsan nő a gyermeklétszám, ezért új tantermeket, sőt konténeriskolákat is kell biztosítani. Másutt viszont a városba költözés és a munkavállalás miatti ingázás következtében kevesebb gyermek marad helyben.- jegyezte meg, majd kitért arra is, hogy a kormány azonban mindent megtesz, hogy az oktatás a végsőkig fennmaradjon a kistelepüléseken, akár összevonásokkal és helyi megoldásokkal.
Balatoni bejegyzésére Totyik Tamás, a PSZ elnöke is reagált kommentben, melyben határozattan visszautasította, hogy a szakszervezet iskolabezárásokat sürget. Az elnök ezután kiemelte, hogy az elmúlt négy évben 88 feladatellátási hellyel csökkent az általános iskolák száma. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy csökkenő születésszámokkal az oktatási rendszernek is foglalkoznia kell.
Korábban az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy vannak olyan iskolák ahol 4-5 fővel indult első osztály. Az általános iskolai feladatellátási helyek közel fele 150 fő alatti gyereklétszámmal működik, miközben az egy pedagógusra jutó diákok száma mindössze 9,7 fő.
Lannert a PSZ konferenciáján megjegyezte, hogy a magyar rendszer „olcsó és sok munkaerőre” épít, ahelyett, hogy kevesebb, de jobban megfizetett pedagógusra támaszkodna. Példaként Portugáliát említette, ahol a tanárok a diplomás átlagbér 130 százalékát keresik, az iskolahálózat nem elaprózott, és a diákok jobb PISA-eredményeket érnek el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
